A lakáskasszák húzhatják ki a pácból a jelzáloghitelezést

"A devizaalapú jelzáloghitelezés tavaly augusztusi átmeneti felfüggesztését követően a piaci környezet is letisztultabbá vált, így nincsen értelme a további tiltásnak, a fő irányvonalnak azonban mindenképpen a forintalapú hitelezésnek kell lennie" - véli Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: "A lakáscélú jelzáloghitelezésben forintalapon a lakás-takarékpénztárak konstrukciói tekinthetők igazán versenyképes megoldásnak, hiszen a kasszák által kínált megoldások jól ötvözik az állam által is preferált, így támogatott öngondoskodást (önerő-képzést) és a kiszámítható, a teljes futamidő alatt fix, alacsony kamatozású forintalapú hitelezést."

Az euróalapú jelzáloghitelezés tervezett újraindításával összefüggésben a makrogazdasági elemző nem számít a hitelpiac jelentős élénkülésére: "A lehetséges ügyfélkör már eleve jelentős mértékben eladósodott, ráadásul a gazdasági környezet (növekvő energiaárak, magas munkanélküliség) sem támogató egyelőre ebből a szempontból" - fogalmaz Vizkelety Péter. "Véleményünk szerint a forint további jelentős árfolyam-erősödésének a valószínűsége viszonylag alacsony, illetve az eurózóna kamatszintjének tekintetében is inkább az emelkedés irányába állunk" - figyelmeztet a törlesztő részletekkel kapcsolatos kockázatokra az elemző. Vizkelety Péter hozzáteszi: "A fő irányvonalnak mindenképpen a forintalapú hitelezésnek kell lennie, hiszen látható, hogy a már meglévő devizaalapú állomány menedzselése mekkora problémákat okoz. A hitelfelvevőket továbbra is sújtja az erős svájci frank, a kamatemelési várakozások realizálódása is okozhat még tehernövekedést, a bankok számára pedig a mögöttes állományok refinanszírozása jelent komoly kihívást."

"Úgy gondoljuk, hogy az év elején hatályba lépett jogszabályváltozások a forinthitel vs. devizahitel kérdést egyszerűen döntik el, legalábbis a lakáscélú hitelezés területén. Az azonnali hitelezés lehetőségeinek szélesre nyitásával, a támogatott megtakarítási időszak meghosszabbításával, a szerződések összevontan való felhasználhatóságának egyszerűsítésével, forintalapon a lakáskasszák konstrukciói tekinthetők igazán versenyképes megoldásnak a lakáscélú jelzáloghitelezésben" - véli a makrogazdasági elemző.

"A piaci kamatozású, kereskedelmi banki forintalapú kölcsönök teljes hiteldíj mutatója jelenleg jellemzően 9,00 és 10,50 százalék között alakul, emellett elérhetők még támogatott konstrukciók kedvezőbb, jellemzően 7 és 8 százalék közötti hiteldíjjal, nyilvánvalóan egy szűkebb célközönség számára" - magyarázza Vizkelety Péter. "A lakáskasszák által kínált hitelek hiteldíja, a megtakarítási időszak leteltével - amelyre 8 százalék körüli THM mellett áthidaló kölcsön vehető igénybe -, az úgynevezett hitelszakaszba jutva 5 százalék körüli szintre csökken, amellyel már a szerződéskötéskor biztosan számolhatnak az ügyfelek" - teszi hozzá Vizkelety Péter.