Minden ötödik család lakást venne, építene

Lakáscélú megtakarítások

Rövidtávon, azaz a következő 1-2 éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat - derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató közös felméréséből. Összességében azonban ennél nagyobb azok aránya - a lakosság 32 százaléka -, akiknek van lakáscélra gyűjtött megtakarítása.

A teljes felmérésben a válaszadók 12 százaléka nyilatkozta, hogy ingatlancélra félretett pénzét bankbetétben, 11 százalék lakás-előtakarékossági betétben tartja - ez megegyezik a két piaci szereplő ügyfélszáma alapján számított piaci penetrációval -, míg 6 százalék egyéb értékpapírban, 3 százalék pedig állampapírban gyűjti.

A lakáscélú beruházást tervező 22 százalékon belül azonban magasabb - 17 százalék - azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékosság segítségével 1-2 éven belül ingatlan beruházást fontolgatnak. Ugyanakkor még azok 9 százalékának is van lakás-előtakarékossági szerződése, vagy más megtakarítása, akik rövidtávon nem hajtanának végre ingatlancélú beruházásokat.

A lakosság energiatakarékos korszerűsítésekbe fogna

Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjaik feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésében. A megkérdezettek 14 százaléka - ez képviselte a legnagyobb arányt - energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe.
Kor szerint elsősorban a fiatalok szeretnének hasonló munkálatokba fogni, míg a biztosabb egzisztenciával bíró idősebb korcsoportok felé haladva egyre csökkennek az ingatlannal kapcsolatos tervek. A kutatás rámutat, a férfiak magasabb arányban terveznek ingatlancélú beruházásokat, mint a nők.

Tervezett beruházási összeg

A lakáscélú beruházást tervezők között a többség - 72 százalék - kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik. Közepes nagyságú összeget szán erre a célra 17 százalék, míg a nagynak tekinthető, 10 millió Ft feletti összeg elköltését a beruházást tervezők csupán 10 százaléka vállalna. (Egy százalék még nem tudja, mennyit költene ingatlanra.)

A lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat 1-2 éven belül, közülük azonban csak 31 százalékuk akarja ezt kisebb-nagyobb részben hitelfelvételből megoldani (Ez a teljes lakosság csupán 6,7 százaléka.). A lakáscélú beruházást tervezők 57 százaléka elutasítja a hitelfelvételt, 12 százalékuk pedig még nem tudja, felvenne-e kölcsönt tervei megvalósításához. Azaz a lakossági lakáshitel felvételi kedv még nem tért vissza. A hitelfelvételben gondolkodók körében a többség a lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből. A mintában a hitelt felvenni kívánók átlagosan a szükséges összeg 45 százalékát finanszíroznák hitelből. Mindez rámutat, hogy a lakosság finanszírozási terveiben ismét jelentős szerepet kapott, s korábbiakhoz képest nőtt az önerő szerepe.