Egyre jobban szeretjük a bankokat

2010 első félévében a 15-69 éves lakosság 82 százaléka állt kapcsolatban legalább egy hazai pénzintézettel - derül ki a GfK Hungária Retail Banking Monitor kutatásának legfrissebb eredményeiből. Ez az arány ebben a korcsoportban 5,7 millió banki ügyfelet jelent.

A GfK Hungária felmérése szerint a banki ügyfelek elégedettsége egy év alatt jelentős mértékben, százas skálán mérve 77 pontról 82 pontra emelkedett 2009. és 2010. első féléve között. Az ügyfelek nagy része tehát elégedett jelenlegi bankja szolgáltatásaival, míg kevesebb, mint 2 százalékuk mondható egyértelműen elégedetlennek.

Az ügyfelek elsősorban a banki ügyintézők munkájával elégedettek. Mind szakértelmük, mind segítőkészségük a lista élére került. Szintén érdemes megemlíteni a bankok megbízhatóságát, illetve a banki szolgáltatások fejlettségét, melyekkel szintén elégedettek a banki ügyfelek.

A fő elégedetlenségi faktort a bankok kamatpolitikája jelenti az ügyfelek számára. Mind a betétekre fizetett kamatokkal, mind a hitelkamatokkal kapcsolatos elégedettségi szint a lista legvégére került 59, illetve 57 ponttal.

Régi igazság Magyarországon, ahol a bankkártyás fizetés még mindig nem eléggé elterjedt a készpénz felvételi tranzakciókhoz viszonyítva, hogy egy ATM sosem lehet elég közel. Az elérhető ATM automaták számával való elégedettség sem éri el az átlagos banki elégedettségi szintet.

"Az egy évvel ezelőtti szinthez képest a legtöbb szolgáltatáselemmel való elégedettség közel azonos mértékben emelkedett. Ez alól csak a kamatokkal kapcsolatos elégedettség jelent kivételt. Az a tény, hogy nem egy-két szolgáltatáselemmel kapcsolatos elégedettség növekedése okozta a bankokkal kapcsolatos általános elégedettség növekedését, azt jelzi, hogy a válság kezdeti időszakához képest a bankokkal kapcsolatos általános megítélés javult érezhető mértékben az elmúlt időszakban" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Ahogy az elégedettség növekedett, úgy tűntek el az egyébként sem jelentős különbségek az egyes társadalmi csoportok véleménye között. A korábban beazonosítható elégedetlenkedők (például a fiatalok) körében nagyobb mértékű volt az elégedettség növekedése, így jelenleg szinte minden célcsoportban azonos a bankok megítélése. Látható összefüggés talán csak a jövedelmi helyzettel kapcsolatban figyelhető meg. A magasabb jövedelműek még az átlagosnál is kedvezőbben nyilatkoztak a bankokról.