Kik vettek fel devizahitelt Magyarországon? A válasz megérkezett!

Az eredményekből számos következtetést vonhatunk le. A deviza-hitelfelvevők többsége kisebb városban, vagy falvakban él.

Néhány egyedi, kivételes esettől eltekintve a devizában eladósodott jelzáloghitelesek élethelyzetüknek megfelelően, azaz a gyermek születése után, vagy gyermekeik serdülőkorban érésekor vágtak bele hitel segítségével saját lakás, vagy nagyobb lakás vásárlásába, illetve meglévő otthonuk bővítésébe, felújításába.

A fedezett (lakás- vagy szabad felhasználású) devizahitelesek döntő többsége jóval magasabb havi törlesztőrészletet fizet az elmúlt 18 hónapban, mint a hitelfelvételkor. Ennek ellenére nem jellemző, hogy utólag a bankot, illetve a hitelt közvetítő ügynököt hibáztatnák költségeik növekedése miatt jelentette ki Nemes Csaba a Scale Research ügyvezető partnere.

Magyarországon a devizában felvett lakáscélú hitelállomány a PSZÁF legfrissebb, májusi adatai szerint közel 2,5 ezer milliárd forint.

Az összeg nagyságát úgy tudjuk érzékeltetni, hogy ez az összeg megegyezik azzal, amit az összes devizahiteles hat év alatt költ el vásárlásai során! Az átlagos hitelösszeg nagysága 4-5 millió forint közé tehető, míg a futamidő tipikusan eléri a sokszor maximális 20 évet. Ebből adódóan az fizetési nehézséggel küzdők számára a futamidő növelése korlátozottan jelent megoldás.

A Bankindex kutatás során összesen 500 devizalapú jelzáloghitellel rendelkezők adatait dolgozták fel. A jelzálog fedezetű devizahitelesek több mint 80%-uk 50 év alatti, ezen belül fele-fele arányban találhatók meg a fiatal felnőttek, illetve a középkorúak. A hitelfelvevők a teljes lakossághoz képest sokkal gyakrabban élnek párkapcsolatban, illetve nevelnek kiskorú gyermeket. Ez azt jelezheti, hogy a hitelfelvevők - racionális és érthető okokból - a hitel felvételekor sokszor a teherbíró képességük határáig mentek el.

Iskolai végzettségük tekintve a csak alapfokú végzettségűek aránya az átlagosnál jóval alacsonyabb, míg az érettségit nem adó középfokú végzettségűek aránya a teljes népességhez viszonyítva valamivel magasabb a hitelfelvevők körében.

A deviza hitelesek felelős hitelfelvételét tükrözi az, hogy kétharmaduk teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban szakmunkások, illetve közel negyedük alkalmazásban álló, szellemi munkát végző. Ugyanakkor a felelős hitelfelvétel szociológiai értelemben igaz, nem teljesen fedi a az árfolyam változás kockázatának megfelelő tervezését.

Fontos megjegyezni, hogy a hitelfelvevők közel egyötöde inaktív, ami azt jelentő, hogy növekvő törlesztő részletekkel párhuzamosan nehezen tudnak növekvő háztartási bevételekre szert tenni. Ezzel szemben a devizahitellel rendezők egy tizede tervez komolyabb kiadást az elkövetkező egy évben, ami azt mutatja, hogy köztük is jelen van egy olyan réteg, aki számára a megnövekedett törlesztési terhek nem okoznak komoly pénzügyi nehézséget. Ezek az adatok azt mutatják, hogy jelentős eltérések vannak a jövedelmi helyzet szempontjából is a hitelfelvevők között.

A hitelfelvevők lakhelyét tekintve, az adatok az mutatják, hogy a budapestiek az összlakossághoz képest alacsonyabb arányban találhatók meg köztük. A kisebb vidéki városban, illetve falun lakók teszik ki a jelzálogalapú devizahitellel rendelkezők több mint kétharmadukat. A bankok szemszögéből ez további kihívásokat jelent, hiszen ez azt jelenti, hogy a fedezetként felajánlott ingatlanok forgalomképessége a jelenlegi piaci körülmények között elég alacsony.

A fedezett devizahitellel rendelkezők banki termékhasználata jelentősen eltér az átlag lakossági ügyfelektől. A devizahitel mellett más hitelek törlesztése is terheli őket: körükben kétszer annyian rendelkeznek hitelkártyával, mint az átlag ügyfelek, illetve egy tizedük személyi kölcsönnel, folyószámlahitellel vagy áruvásárlási hitellel is rendelkezik. Ugyanakkor pénzügyi tartalékkal, bármilyen megtakarítással csak egytizedük rendelkezik, ami az amúgy is alacsony magyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat - hangsúlyozta Kovács Lívia kutató.

Amennyiben a kártyahasználat intenzitása együtt jár a pénzügyi tudatossággal, úgy fontos megjegyezni, hogy a devizában eladósodott jelzáloghitelesek kártyahasználati szokásai kifinomultabbak az átlagos bankhasználónál, azaz többször használnak kártyát vásárlásra mind online, mind offline környezetben.

A devizahitelesek többsége több mint öt éve vette fel a hitelt, melynek havi törlesztő részlete négyötödük esetében azóta jelentősen növekedett, mégis a devizahitellel rendelkezők ugyanekkora része saját bevallása szerint úgy érzi a termék tájékoztatásakor teljes körű tájékoztatást kapott a bankfiókban vagy az ügynöktől.

Az ügyfél által közérthető banki tájékoztatás fontosságát jelzi, hogy ez az ügyfélkör jellemzően középfokú iskolai végzettségű, így alapos pénzügyi ismertek hiányában nem feltétlenül mérhették fel pontosan a hitelfelvétel kockázatait. Érdemes ehhez hozzáfűzni, hogy az ügyfelek jelentős része nem feltétlenül nézik át a szerződést, illetve a kapott banki tájékoztató anyagokat.

A devizahitellel rendelkezők fele igényével akkori számlavezető bankját kereste fel, és nem hasonlította összes több bank ajánlatát. Több bank felkeresésének nem a bankfiókok elérhetősége a gátja, hiszen ezek az ügyfelek jellemzően nagyobb városokban élnek, tehát módjukban nyílt volna több bankot is személyesen felkeresni.

Forrás: Scale Research Kft.