Súlyos veszély fenyegeti a Kis-Balaton új csodáját: kíméletlen pusztító tizedeli a ritka állományt

Újabb előfordulási helyét találták meg a közönséges vízilófarknak a Kis-Balatonon. A védett vízinövényből ráadásul a korábban ismert állománynál jóval többet fedeztek fel: az új helyszínen több ezer hajtásból álló állomány él.

A közönséges vízilófark, vagy régebbi népies nevén vízifenyőke (Hippuris vulgaris) az útifűfélék családjába tartozó, kis termetű vízinövény. Eurázsia nagy részén elterjedt, Magyarországon azonban védett faj.

Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

A növény számára egyre nagyobb problémát jelent a vizek átalakulása és a szárazodás. A vízterekben megjelenő idegenhonos halfajok szintén veszélyeztethetik az állományait, ezek közül pedig különösen az amur jelenthet komoly problémát.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint azokon a helyeken, ahol az amur megtelepszik, a vízilófark állományai rövid időn belül eltűnhetnek. Az amur ugyanis növényevő halfaj, így jelentős hatással lehet a vízinövényzetre.

Több ezer hajtást találtak

A Kis-Balatonon eddig mindössze egyetlen csatorna rövid szakaszáról volt ismert a közönséges vízilófark jelenléte. Ott egy körülbelül 550 négyzetméteres területen 630 hajtást tartottak számon. Idén azonban egy másik, a Zala folyóba torkolló csatornában is megtalálták a fajt. Ez különösen fontos felfedezés, hiszen az új állomány a korábban ismertnél is jelentősebb, több ezer hajtásból áll.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szerint különösen örvendetes az újabb előfordulás, hiszen az idei rendkívüli szárazság a vízinövényeknek sem kedvezett. Vagyis miközben a Kis-Balatonon újabb és jelentős vízilófark-állomány került elő, a faj fennmaradását továbbra is több környezeti tényező nehezíti – a szárazodástól egészen az amur terjedéséig.