Ingyen nő a kert végében, mégis pénzt ér: kihalófélben lévő mesterség egyik utolsó őrzője mutatja meg a titkot

Ingyen nő a kert végében, mégis pénzt ér: kihalófélben lévő mesterség egyik utolsó őrzője mutatja meg a titkot

2026. július 16. 16:01 6 perc

Régen elég volt kimenni a patakpartra, és megvolt az alapanyag egy új kosárhoz. Ma már kevesen tudják, hogyan lesz a fűzvesszőből használati tárgy. De Bödeházán Csányi Eliza azért dolgozik, hogy ez a tudás ne vesszen el. Néhány éve véletlenül talált rá a kosárfonásra, ma pedig már ő adja tovább a mesterséget. Körülnéztünk a műhelyében, és arra is kerestük a választ, meg lehet-e élni ma Magyarországon a kosárfonásból.

Az EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút mentén ezúttal a Hetésbe, Magyarország egyik legkisebb tájegységébe tekertünk. A magyar–szlovén határnál, Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság Park ma már a találkozások helye: ahol néhány évtizeddel ezelőtt még szögesdrót és őrtornyok választották el egymástól az embereket, ott ma magyarok és szlovének közösen rendeznek vásárokat. De erről korábban a HelloVidéken is írtunk. Bödeházán azonban nemcsak a határ menti történetek miatt érdemes megállni. A falu szélén működik Csányi Eliza kosárfonó műhelye, ahol egy olyan mesterséggel találkoztunk, amelyet egykor szinte minden falusi ember művelt.

Ma már azonban alig találkozni olyannal, aki még valóban ért a kosárfonáshoz. Pedig nem is olyan régen a fűzvesszőből készült kosarak a falusi házak mindennapi kellékei voltak, az alapanyagért pedig sokszor elég volt kimenni a közeli patakpartra. Zalában is egyre kevesebben vannak, akik még készítik ezeket a természetes anyagból készült tárgyakat.

„Régen szinte minden háznál fontak. A kosárfonás olyan tudás volt, mint a varrás, sok falusi ember értett hozzá”

– mesélte Csányi Eliza.

Bár egyre többen érdeklődnek iránta, azok száma, akik még foglalkoznak vele, folyamatosan csökken „Ez egy kihaló szakma, nagyon kevesen művelik. Zalában talán ketten-hárman lehetünk, akik még ezzel foglalkozunk” – mondta Eliza.

Eliza számára azonban ez a tudás nem családi örökségként érkezett

Véletlen találkozásból indult az egész: amikor egy neves kosárfonó mester a Hetésbe érkezett oktatni, Eliza úgy döntött, részt vesz a foglalkozáson:

Meghallottam, hogy jön hozzánk, és mindenképpen el akartam menni. Már ott nagyon megtetszett ez a világ, és eldöntöttem, hogy később is szeretnék ezzel foglalkozni”

– idézte fel.

A találkozás meghatározó lett az életében. A mester, akitől később a legtöbb fortélyt megtanulta, Dulics Margit, Király Zsiga díjas népi iparművész. Eliza ezután rendszeresen járt hozzá, hogy elsajátítsa a kosárfonás különböző technikáit.

Fél éven keresztül szinte minden héten mentem hozzá. Nagyon sok mindent megtanított nekem, a mesterség apró részleteit, a különböző fonási technikákat, fogásokat” – mondta. A tanulást később egy akkreditált kosárfonó tanfolyammal is kiegészítette, ma pedig már ő maga adja tovább a megszerzett tudást. Kezdetben bérelt helyszíneken tartotta foglalkozásait Hetésben, azóta azonban elkészült saját műhelye Bödeházán, ahol fogadja az érdeklődőket.

Eliza az elmúlt években a kosárfonás népszerűsítésében is aktív szerepet vállalt. 2021-ben csatlakozott a Zala Megyei Népművészeti Egyesülethez, ahol azóta is segítik a munkáját. 2022-ben a nyugat-magyarországi térség online mentora lett a Nemzeti Művelődési Intézet kosárfonó szakkörében, a következő évadban pedig már 15 település tanulóit segítette.

Nagyon szeretem ezt a munkát. Jó érzés látni, amikor valaki a saját kezével készít el egy kosarat, és rájön arra, hogy mennyi munka és tudás van egy-egy ilyen tárgy mögött

– mesélte.

A patakpart helyett ma már a kert végében terem a kosár alapanyaga

Hetés ma csendes, eldugott határmenti térségnek számít, ahová elsősorban a természetjárók és a kerékpáros turisták érkeznek. Felmerül a kérdés: hogyan találnak meg a vásárlók egy olyan kis településen működő műhelyt, mint Elizáé?

Sokan a Facebookon vagy a honlapomon keresztül akadnak rám. Korábban rendszeresen jártam vásárokba, például Szalafőre is, de ezt most abbahagytam, mert az idei évtől már a kosárfonás oktatásával is foglalkozom, így kevesebb időm jut erre.

A kosárfonás legfontosabb alapja természetesen maga a vessző. Eliza részben saját maga termeszti meg az alapanyagot: a kertje végében neveli a fonáshoz szükséges fűzvesszőt, amelyből a megfelelő darabokat gondosan kiválogatja.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A jó kosár titka a megfelelő vessző. Olyat kell választani, ami jól hajlik, megfelelő a vastagsága és a minősége. A vesszőket méretre vágom, meghasítom, elkészítem a kosár fenekét, aztán következik az oldalfalak fonása és végül a leszegés.

A saját termesztésű alapanyag mellett máshonnan is vásárol vesszőt, hiszen minden kosárhoz más-más minőségű anyagra lehet szükség.

Fotó: M.A.D. - StudioFotó: M.A.D. - Studio

Bödeházán is egykor szinte minden háznál ismertek a fonás fortélyait

A kosárfonásnak régen hagyománya volt a térségben. Eliza ugyan csak tizenegy éve él Bödeházán, de azt meséli, a település múltjában fontos szerepet játszott ez a mesterség.

Hallottam róla, hogy Bödeházán régen fűzvessző termelő földek is voltak. A régi paraszti házaknál szinte mindenhol fontak, nem volt olyan ház, ahol az idősebbek ne tudtak volna kosarat készíteni. Most már ez nagyon megváltozott

– mesélte még.

A Hetés kézműves hagyományai között ugyanakkor nemcsak a kosárfonásnak van helye. A térség egyik legismertebb öröksége a hetési szőttes, amelynek jellegzetes motívumai és színei ma is felismerhetők. "A fehér-piros színvilág nagyon jellemző a hetési szőttesekre, de előfordul a kék-piros kombináció is. Gyakran madarakat hímeztek a terítőkre, ezek nagyon jellegzetes minták. " - tette hozzá.

A háttérben, a kosarak mögött egy hetési terítő is ott a falon. Fotó: M.A.D. - StudioA háttérben, a kosarak mögött egy hetési terítő is ott a falon. Fotó: M.A.D. - Studio

Nem csak tárgyakat készít, a mesterséget is szeretné megmutatni

Eliza szerint a kosárfonásban nemcsak az elkészült tárgy értéke fontos, hanem maga a folyamat is. Szeretné, ha a hozzá érkező érdeklődők nemcsak vásárolnának egy kosarat, hanem megismernék azt a tudást is, amely mögötte van.

Próbálom bővíteni a vevőkörömet, és mindent megteszek azért, hogy az embereket idecsábítsam. Jó lenne, ha meg tudnám mutatni nekik ezt a mesterséget, hogy ne vesszen el.

Eliza szerint ugyanakkor nem egyszerűen „hagyományos magyar kosarakról” beszélhetünk, hanem egy olyan tudásról, amely többféle irányba fejlődött az évszázadok során.

„Hozzám a paraszti kaskötés áll a legközelebb, vagyis azoknak a hagyományos gazdasági kosaraknak a készítése, amelyeket régen a mindennapi életben használtak. Ezek ma sem veszítették el teljesen a szerepüket: egy kertben vagy háztartásban ma is jól használhatók. Ha pedig valaki kreatívan nyúl ehhez a tudáshoz, akkor a hagyományos technikákból modern lakberendezési tárgyak, lámpák, tárolók vagy akár táskák is születhetnek” – mondta még el.

Történetek, ízek és eltűnt falvak a Vasfüggöny nyomvonalán

Éppen ez adja a nyugati határszél egyik legnagyobb különlegességét is: biciklivel a Vasfüggöny kerékpárút nyomvonaláról letérve vagy gyalog járva az ember nemcsak tájakat fedez fel, hanem közvetlen kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, történetekkel és helyi értékekkel is, amelyek igazán egyedivé teszik ezt a vidéket.

A magyar kezdeményezésű és vezetésű, széles közép-európai partnerségre épülő uniós projektből született Danube Story Portal a hasznos turisztikai térképek mellett számos hasonló izgalmas határmenti történetet, gasztronómiai érdekességet és helyi termelőt is összegyűjtött, amelyek a térség kevésbé ismert arcát mutatják be, a helyi közösségek bevonásával. Ez volt a segítségünkre, amikor legutóbb Bödeházán, a Határtalan Vásárban, korábban a Szécsiszigeten  és a szomszédos Lovásziban, még előtte a Vendvidéken, Apátistvánfalván indultunk útnak, Magyarbüksön egy kihalt település utolsó nyomait kerestük – és amikor az Őrségben, egy üveg tökmagolaj nyomában, egy százéves pajtában találtuk magunkat.

Címlapfotó, fotó: M.A.D. - Studio

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 21. szombat
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. november 21. 19:19
Agrárszektor  |  2026. november 21. 20:03