Drámai figyelmeztetés a hazai szakembertől: teljesen eltűnt a víz Magyarország egyik fontos folyóvölgyéből + Fotók

Schell Gergely környezettudatossági szaktanácsadó és pszichológus a hétvégén végigjárta az aszálysújtotta Jászság folyóit, tapasztalatairól pedig közösségi oldalán számolt be. Ahogy írta: „A vizes élőhelyek helyén gyakorlatilag kiégett, kiszáradt táj fogadott. Gyökérrendszerig nyírt fű mindenütt. A Tápió-Hajta vidékéről két dolog hiányzik: a Tápió és a Hajta.” 

A szakember beszámolója szerint a Galgában és a Zagyvában még található valamennyi víz, de ezeknek az élőhelyeknek az állapota is aggasztó. Véleménye szerint nemcsak egy-egy folyóról van szó, hanem egy összetett ökológiai rendszerről, amelynek helyreállítása hosszú távú gondolkodást igényel.

Gergely Schell / Facebook

A Zagyva Magyarország egyik fontos folyója

A Zagyva a Tisza középső szakaszának egyik jelentős jobb parti mellékfolyója. A folyó a Nyugat-Mátrában, Zagyvaróna térségében ered, majd több települést érintve mintegy 179 kilométer megtétele után Szolnoknál ömlik a Tiszába. Vízgyűjtő területén fontos szerepet töltenek be mellékfolyói, köztük a Galga és a Tápió is. A folyóvölgyek azonban az elmúlt időszakban egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a csapadékhiány, a tartós aszály és a megváltozott vízgazdálkodási körülmények miatt.

A szakemberek az elmúlt években több alkalommal jelezték, hogy Magyarország számos vízfolyásánál egyre gyakoribbak az alacsony vízállások és az időszakos kiszáradások. A klímaváltozás hatásai – a hosszabb száraz időszakok, a szélsőséges időjárás és a csökkenő talajvízszint – különösen érzékenyen érintik a kisebb folyókat és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyeket. Schell Gergely szerint a megoldáshoz nem elég egy-egy folyószakasz állapotát vizsgálni, hanem a teljes tájat kellene figyelembe venni.

Zsámbok, Hajta (Facebook: Gergely Schell)

„Ki kell találni, hogyan fogjuk az ökoszisztémát megvédeni és helyreállítani. Gondolkodjunk rendszerben, tájléptékben és biorégióban. A folyó csak egyetlen eleme a rendszernek” – írta.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizes élőhelyek eltűnése nemcsak a növény- és állatvilág számára jelent veszélyt, hanem hosszabb távon az emberi környezetre, a mezőgazdaságra és a helyi klímára is hatással lehet. 

"Nem nézhetjük tétlenül, ahogy a szülőföldünk sivataggá válik. Az utolsó órában vagyunk, hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat: a vizet nem elvezetni, hanem megtartani kell a tájban. Közös asztalhoz kell ülnie gazdának, természetvédőnek, döntéshozónak és helyi lakosnak. Csak együtt, közös gondolkodással és azonnali helyi vízvisszatartási megoldásokkal menthetjük meg azt, ami a Jászkunság éltető kincséből még megmaradt.” – figyelmeztetett egy friss posztjában.

Címlap: Gergely Schell/Facebook