Új adatok láttak napvilágot Magyarországról: óriási hiány tátong a kasszában, de itt a meglepő mentőöv

Az első negyedéves adatok alapján a gazdaság még küzd a korábbi nehézségekkel. A magánberuházások visszaesése már tizenkét negyedéve tart, az ipari és építőipari termelés pedig érdemben nem növekedett. Bár a választásokat megelőző kormányzati intézkedések, köztük a fegyverpénz kifizetése, átmenetileg kiugró mértékben, 17 százalékkal megemelték a reálkereseteket, a lakosság óvatos maradt, így a fogyasztás mindössze 5 százalék körüli növekedést mutatott. Ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi egyenleg is tovább romlott az export csökkenése és az import gyorsulása miatt

A GDP első negyedéves, 1,7 százalékos növekedéséhez aránytalanul nagy mértékben járult hozzá a készletek felhalmozódása, ami figyelmeztető jel lehet, hiszen feltehetően inkább eladatlan termékeket jelent, mintsem tudatos beruházási előkészületeket. A beruházások összességében tovább szűkültek, és bár az állami beruházások papíron jelentősen nőttek, ez csupán az előző év rendkívül alacsony bázishatásának tudható be, nem pedig megalapozott fellendülésnek.

Az államháztartás helyzete komoly kihívást jelent, hiszen a költségvetés hiánya az első negyedévben elérte a GDP 9 százalékát. Bár a második negyedév adatai már javulást mutatnak, az év egészére így is 6,5 százalékos költségvetési hiány várható. A mérleget tovább ronthatják a most felszínre került, fedezetlen állami kiadási kötelezettségek, de jelentősen javíthatják az esetlegesen beérkező uniós támogatások. A Kopint-Tárki felmérései szerint a tavaszi eseményeket követően határozott vállalati optimizmus tapasztalható. Ha ez a hangulatváltás párosul az európai uniós források beérkezésével, az az év végére érdemi lendületet adhat a gazdaságnak.

A nemzetközi környezet eközben nem kifejezetten kedvező. A globális növekedés lassul, amit a német gazdaság gyengélkedése és az euróövezet várhatóan alig 0,5 százalékos idei bővülése is jelez. Emellett az amerikai–iráni konfliktus elhúzódása és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek okozta olajpiaci ingadozások további bizonytalanságot teremtenek, így a külső piacokról nem várható erős húzóhatás - írja Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet munkatársa a Portfolion. 

Kifejezetten kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az infláció a vártnál jóval alacsonyabb, az év egészében 2 százalék körül alakulhat. Ez lehetővé tette, hogy a jegybank júniusban újraindítsa a kamatcsökkentési ciklust, és 6 százalékra mérsékelje az alapkamatot. A forint stabil és erős – az euró árfolyama az elmúlt időszakban 350–360 forint között mozgott –, a választások óta pedig az állampapír-hozamok is jelentősen, 7-ről 5 százalék körüli szintre estek.

A hitelpiacon a lakossági és vállalati állomány egyaránt dinamikusan bővül, a lakáshitelezést pedig továbbra is a főként használt lakások vásárlását ösztönző Otthon Start Program hajtja. Bár a kamatcsökkentések folytatódásával a forint kismértékű gyengülése borítékolható, a hazai pénzügyi feltételek egyértelműen kedvezőbbé váltak a növekedés szempontjából.