Drámai számok láttak napvilágot a magyar egyetemistákról: a diákok csaknem felét érinti ez a súlyos probléma

Az NMHH azt közölte kedden, hogy A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére címmel, Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében jelent meg a Médiatudományi Könyvtár 61. kötete.

A mű a korábban azonos címmel megrendezett tudományos konferencia előadásainak írott változatát összegezi, és tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit.

A kötet egyebek mellett rávilágít a magyarországi felsőoktatásban részt vevő hallgatók mentális egészségének kritikus helyzetére: a Tari Annamária pszichológus tanulmányában bemutatott kutatások szerint

a diákok több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, és csaknem ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról.

A közlemény szerint a fiatalok gyakran káros megküzdési módként használják a közösségi médiát a szorongás enyhítésére, pedig ez általában csak súlyosbítja a már meglévő pszichés problémáikat.

A szakember arra is rámutatott, hogy a Z és az alfageneráció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban befolyásolja.

Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmánya egyebek mellett arra világít rá, hogy a magyar serdülők csaknem 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek ezek előtt.

A szerzők kiemelték, hogy a virtualitásba menekülés gyakran már valamilyen meglévő probléma, például figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) vagy depresszió tünete lehet, a problémás használat pedig komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezethet.

A tanulmánykötet részletesen foglalkozik a káros médiatartalmak traumatizáló hatásaival is: Hal Melinda az írásában kiemelte, hogy a szexualitás és az agresszió együttes megjelenése "lövedékszerű" változást okozhat a fejlődő idegrendszerben. Jantek Gyöngyvér pedig azt írta, hogy a fiatalok napjainkban átlagosan 11-12 éves kor között találkoznak először pornográf tartalommal, ami nagyban formálja a serdülők szexuális énképét és igényeit, gyakran irreális elvárásokat rögzítve. A kötet szociológiai blokkjában Székely Levente nyújtott átfogó korrajzot a "behuzalozott" nemzedékről, amelyben a fiatalok 97 százaléka napi internethasználó, és 43 százalékuk állandóan online van.

Guld Ádám a "TikTok-hadviselés" jelenségén keresztül mutatja be, hogyan válnak a Z generációs influenszerek az orosz-ukrán háború elsődleges hírforrásaivá a fiatalok körében, elmosva a határt az objektív tájékoztatás és a szubjektív élménymegosztás között. A kötet záró egysége a jogi kihívásokra fókuszál: Nyakas Levente rámutatott arra az ellentmondásra, hogy míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.

Sorbán Kinga a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, a DSA hatásait elemzi, míg Monori Zsuzsanna Éva az NMHH gyakorlati lehetőségeit és határait mutatja be, például a valóságshow-k és a hírműsorok erőszakábrázolása kapcsán. Fazekas Ildikó tanulmányában a kiskorúak védelmét szolgáló nemzetközi reklámszabályozási trendeket és gyakorlatokat tekintette át, hangsúlyozva, hogy a felelős marketing a piaci szereplők gazdasági érdeke is a márkaérték megőrzése miatt. A tanulmánykötet célja a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése az oktatásban, a gyermekvédelemben és a szakpolitikai döntéshozatalban. A kiadvány már elérhető a Médiatudományi Intézet gondozásában, és digitális formában is letölthető az MTMI oldaláról - áll a közleményben.