Nem is gondolnád, milyen állatokat vetnek be a profi kertészek: valóban ettől lesz kiváló minőségű a talaj?

Miért válasszuk ezt a módszert?

A legtöbben szemétbe dobnánk a konyhai, növényi hulladékot, akik viszont komposztálnak, azok jól tudják: ezek mind aranyat érnek. Ha úgy döntünk, jobban belemélyednénk a komposztolásba és a ládánkba szívesen telepítenénk egy gilisztacsaládot, jó ha tudjuk, ők is szívesen fogyasztják majd el ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, sőt a tojáshéjat is.

Szakemberek szerint a komposztáló giliszták kb. 2-3 évig élnek. Eközben folyamatosan fejlődnek, három-négy havonta megduplázzák a számukat. Ráadásul mindig éhesek - testtömegük felét zabálják fel minden nap. Körülbelül négy hónapig tart, amíg a giliszták egy tálcát élelmiszer-hulladékból komposztot készítenek, de ahogy ez megtörténik, sokkal gazdagabb komposztot kapunk, mint bármilyen más technikával. Az így keletkezett komposzt baktériumainak és mikrobáinak száma közel tízezerszerese lesz a normál komposzthoz képest. Ez elég brutális szám!

@chemistry_researcher

Hogyan kezdjem el?

Talán még kevesen ismerik a komposztálásnak azt a módját, amikor a kertészek gilisztákat vetnek be a folyamat felgyorsítása érdekében. Ha ezzel a módszerrel szeretnénk kísérletezni, érdemes a folyamat mögé nézni, hogy megértsük miről is van szó. Ha férgeket, gilisztákat teszünk a ládánkba, a komposztot ezek az apró élőlények állítják majd elő. Elsőre talán nem tűnik szimpatikusnak a gondolat, de sokan a saját lakásukban nézik végig, ahogy komposztládájukban végbemegy az állatok által végzett folyamat.

Persze, mint minden hasonló tevékenységnek, úgy a gilisztákkal, férgekkel való komposztálásnak is megvannak a maga szabályai. Ha kedvünk támadna ehhez az alternatívához, néhány dologra érdemes odafigyelni:

• Szükségünk van egy komposztáló tartályra, amelyen alul szellőzőlyukakkal vannak ellátva. Ez lehet egy láda vagy egy nagyobb műanyagdoboz is. Attól függ mekkora a gilisztafarmot telepítünk a komposztládánkba.
• Számok terén érdemes azzal tisztában lenni, hogy egy 1-2 főből álló háztartás átlagosan heti 2 kg szerves hulladékot termel. A giliszták és férgek 1 négyzetméternyi felületen pedig 0,5 kg-ot képesek feldolgozni. Így ezekkel a számokkal érdemes kalkulálnunk.
• A féregládát ki kell bélelnünk valamilyen anyaggal: megfelelő az avar, de akár a karton is. Ezután helyezzünk bele földet, és ügyeljünk arra, hogy ez mindig nedves legyen!
• Fontos tudnivaló, ha a lakásban vagy pincében komposztálnánk, a kellemetlen szagok elkerülése végett ne etessük a komposztot hússal. Ezt a giliszták is nehezebben emésztik meg. Inkább maradjunk a növényi alapú hulladéknál: zöldségek, gyümölcsök, falevelek.

@leopardbarbie

És mi van a gilisztákkal?

Hiába a sok szerves hulladék, a folyamathoz kétségkívül a giliszták a legfontosabb elemek. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú gilisztákat alkalmazunk. Erre a célra a legalkalmasabb fajok a vörös trágyagiliszta (Eisenia fetida) és a vöröslő giliszta (Lumbricus rubellus). Ezek a giliszták kizárólag lebomló szerves anyagokkal táplálkoznak, a legjobban akkor érzik magukat, ha fénytől elzárva, 10°C és 27°C között, megfelelően nedves (de nem túl nedves!) és oxigéndús környezetben tartjuk őket. Amennyiben sikerül megvalósítanunk ezeket a körülményeket, gilisztáink szaporodni fognak, így nem kell attól tartani, hogy gilisztautánpótlás nélkül marad komposztunk.