Döbbenetes látlelet a vidéki Magyarországról: eltűnt több ezer hektár konyhakert, de mégis miért?

A negatív tendencia a 2022-23. évi nagy élelmiszerár robbanást nem indokolja, hiszen már jóval korábban elkezdődött a kertek eltűnése. Sokkal nagyobb szerepe van ebben a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadóknak, amiket természetesen a cégek át tudnak hárítani a vevőkre, mindenféle tilalom ellenére is - nyilatkozta az Agrárszektornak Némethné Dr. Pál Katalin a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A szakember ugyanakkor hozzátette, természetesen nem tesz jót az élelmiszeráraknak a nagy boltok korlátozása sem, hiszen így a fix költségeket kisebb területen és forgalom mellett kell kitermelni a cégeknek. A kisboltok ezért adják mindig drágábban az árut. Mindemellett a magyar eredetű termékeknek gyakran magasabb az áruk, mint az importé, tehát a magyar gazdák védelme behozatali korlátozásokkal a magyar fogyasztók számára drágítja a termékeket.

A konyhakerteknek a kényelem lett a vesztesei

Az elmúlt két év igen magas inflációját szinte minden cég és magánszemély megérzi még most is a pénzügyi helyzetén. A különféle termékcsoportok között az élelmiszerek ára kimagaslóan emelkedett, ami érzékenyen érintette a lakosság nagy részét, hiszen míg például egy autó, bútor, vagy ruhavásárlás halasztható, az élelmiszerek esetén ez nem opció, mert enni mindennap kell. Az áremelkedések miatti csökkenő kereslet pedig a kereskedelmi szektort érintette érzékenyen. Az infláció mostanra lecsökkent, de az árak többségében magasak maradtak.

Körülbelül az 1990-es évekig a falusi házak melletti portákon a család ellátását részben megoldó konyhakertek jellemzőek voltak, de a városi emberek közül is nagyon sokan rendelkeztek nyaralóval, hétvégi házzal, aminek a kertjében zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek. Egy 150 négyzetméteres területen már családi mértékben jelentős mennyiségű zöldség termeszthető meg, ennek ellenére körülbelül 30 évvel ezelőtt elkezdődött egy negatív folyamat. A haszonkertek száma csökkenni kezdett és helyüket a kevesebb munkával fenntartható - de élelmiszert nem adó - gyepesített területek és díszkertek vették át. Napjainkban már a falvakban is alig lehet látni konyhakerteket

- közölte a lappal Dr. Szent-Miklóssy Ferenc, aki 1967-től volt a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének a tagja, később alelnöke, majd 1995-2020. között pedig az elnöke. Aki hozzátette, a boltokban a zöldség-gyümölcs választék bővülésével, azzal, hogy a korábban szezonális termékek is állandóvá váltak (télen is lehet paprikát, paradicsomot, uborkát kapni) az emberek rászoktak erre a kényelemre, mert tényleg egyszerűbb megvenni ezeket, mint megtermelni. Az emberek érdeklődése is változott, míg korábban a kert az aktív kikapcsolódás színtere volt, ma már sokkal többféle tevékenység létezik melyek elvonják a figyelmet a házikerti termesztéstől, ami egy hasznot is hozó, de alapvetően szabadidős tevékenység volt.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT.