A háttérben elsősorban az infláció, az építőanyagok drágulása és a magasabb adóterhek állnak, miközben a kereslet alakulása továbbra is jelentős különbségeket mutat a piacon.
Tavaly 2 százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az uniós átlaghoz, míg 2021-ben ez még csak az uniós átlag 70 százalékát érte el, ez 2022-ben már 72 százalékra nőtt – derül ki az Eurostat vásárlóerőparitással kiigazított adataiból. Ami viszont nem változott: ez a második legrosszabb adat az EU-ban. 2021-ben és tavaly is csak a bolgárok költöttek kevesebbet fogyasztásra a magyaroknál, ott az uniós átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás. Ez leegyszerüsítve azt jelenti, hogy a magyar háztartások az unióban a második legszegényebbek –, de persze ez csak az átlagra igaz, hatalmas szórás van egy országon belül, írja a Népszava.
A magyar fogyasztás a szlovákkal van egy szinten, ott az uniós átlaghoz képest 73 százalékot mértek a statisztikusok, bár meg kell jegyezni, hogy a szakértők körében évek óta vita van a szlovák adatok minőségével kapcsolatban. Más tapasztalatok ugyanis nem támasztják alá Szlovákia ilyen gyenge teljesítményét, sem az egy főre jutó fogyasztásban, sem az egy főre jutó GDP-ben. Alulról felfele Horvátország (75 százalék), majd Görögország (78 százalék) következik.
A volt régiós versenytársak közül a csehek teljesítenek a leggyengébben, ám ott is eléri az egy főre jutó fogyasztási termékek vásárlása az uniós átlag 83 százalékát, majd jönnek lengyelek 86 százalékkal és a románok 88 százalékkal.
Románia az elmúlt években az egy főre jutó fogyasztásban már megelőzte Magyarországot, ám, hogy a többi V4-államot is le tudta hajrázni, az komoly teljesítmény. A román fogyasztást jelentősen támogatják a nagyszámú romániai vendégmunkások hazautalásai.
A lista élén Luxemburg áll évek óta, ott a fogyasztás az uniós átlagot 38 százalékkal (138) haladta meg, majd következik Németország (119 százalékkal), illetve az örökösen utolérni kívánt Ausztria, ahol az egy főre jutó fogyasztás az EU-átlag 118 százaléka. Idén a magyar mutató két százalékpontot javult, ami ha megmaradna következő években is, akkor az uniós átlagot 14 év alatt érnénk el, az osztrák színvonalat beérni pedig még további 9 évbe telne. Vagyis lemaradásunk a jelenlegi fejlődési ütem mellett Ausztriához képest 25 év, hasonló volt a 1990-es rendszerváltáskor. A gond egyértelműen magyar gazdasági modellel van, hisz a gyors modernizációt választó egykori balti államok már most az uniós fogyasztás 80 százalékán vannak, míg Litvánia már gyakorlatilag utolérte az EU-t, az egy főre jutó fogyasztás elérte az uniós átlag 95 százalékát, ami ragyogó teljesítmény egy egy ex-szovjet gazdaságtól.
Aranyáron mérik az ősz slágergyümölcsét a piacokon: itt veszik meg potom pénzért az élelmes magyarok
Mennyi most a birsalma ára a piacokon, és hol szedhetjük magunknak olcsóbban? Mutatjuk a lelőhelyeket, és azt is, mire figyeljünk a birsalmasajt és a lekvár...
Ha nyernél a lottón, most akár saját gyógyfürdőd is lehet: ennyiért árulják a híres vasi komplexumot
a megütnéd a lottóötöst, és mindig is arról álmodoztál, hogy egyszer saját fürdőd legyen, most itt a lehetőség. Szeleste gyógyfürdőjét ugyanis 1,3 milliárd forintért kínálják...
-
300 ezres kárgaranciát is érhet a jól felszerelt vadriasztó, de sok autós egy alapvető dolgot ront el
A vadriasztóhoz járó akár 300 ezer forintos kárgarancia érvényesítésénél a megfelelő felszerelés is kulcsfontosságú lehet.
-
Évi 260 ezer forintot is spórolhatunk (x)
Lakásvásárláskor a vételár és a törlesztőrészlet mellett a mindennapi utazások költségét is érdemes mérlegelni.
-
Több millió forint pluszt is jelenthet, ha 10 évvel korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjra (x)
A nyugdíj még távolinak tűnhet pályakezdőként, családalapításkor vagy vállalkozásépítés közben.
-
Sok céges ajándék végzi a fiók mélyén: hogyan válasszunk olyat, amelynek valóban örülnek a kollégák? (x)
Egy céges ajándéknál könnyű melléfogni: a sokadik logózott toll vagy notesz gyakran nem jelent valódi értéket a munkatársaknak és üzleti partnereknek.







