Rengeteget spórolhatsz ezzel a trükkel: így mentsd meg a fonnyadt salátát, zöldséget a kidobástól

Miután eltöltöttünk egy délutánt a közeli termelői piacon, vagy letudtuk a heti vagy havi bevásárlást az áruházban, hazatérünk a friss zöldségekkel és egyből tesszük is őket a hűtőbe. Néhány nap múlva, amikor eszünkbe jut a fel nem használt, ropogós, friss római saláta, a csokorba vett répa, megindulunk a hűtő felé, hogy azonnal készítsünk belőlük valamit. Persze, ennyi idő után a rekeszben fekvő zöldségek sem olyan frissek már, mint mikor hazahoztuk őket. A fonnyadt, ázott darabok pedig nem nyújtanak túl étvágygerjesztő látványt.

Ne gondoljuk, hogy ez csak a kezdő háziasszonyokkal esik meg, gyakorlott szakácsok is belefutnak abba a csapdába, hogy valamiből sokkal többet vásárolnak, mint amennyit fel tudnak használni. Persze a jól megtervezett heti vagy napi menü sokat segíthet a bevásárláskor, de az idő így is telik. A megvásárolt zöldségek pedig ugyan úgy, több napot állnak a hűtőben. A jó hír az, hogy sok zöldséget életre lehet kelteni valamivel, ami valószínűleg mindenkinél kéznél van: ez pedig a jeges víz.

Hogyan működik?

A víz elengedhetetlen a zöldség növekedéséhez, állagához és vitalitásához. Valójában a legtöbb zöldség több mint 80 tömegszázalékban vízből áll. A betakarításkor a zöldségeknek korlátozott vízkészletük van. Amikor ez a víz elfogy, a zöldség sejtjei elkezdenek összeomlani. Ha a fonnyadt terméket jeges vízbe helyezi, a sejtek elkezdhetik felszívni a vizet, és feltölthetik a kiszáradt sejteket. Ez a trükk segít megmenteni a fonnyadt, hervadt zöldségek nagy részét, amelyek túl sokáig lapultak a hűtőnk fiókjában.

Hogyan lehet újraéleszteni a fonnyadt zöldségeket?

1. Először is, vágjuk le azokat a részeket, amelyekre nincs szükség.

Vágjunk le mindent, ami túl fonnyadt vagy nem szükséges. Lehet, hogy a zellerlevél túl töpörödött a feltámadáshoz, de a zellerszár megmenthető. A nem hasznosítható részeket tehát vágjuk le, és tegyük a komposztkupacba

2. Jöhet a jeges fürdő!

A jeges vizet egy vödörbe vagy egy nagy tálba készítsük el, annak mentén mekkora zöldségekkel dolgozunk majd. Ezután tegyük a zöldségeket tartalmazó edényt a hűtőszekrénybe, hogy a víz hűvös maradjon. Hagyjuk ázni ezután 15-30 percig. A vastagabb terményeknél, például a gyökérzöldségekhez hosszabb időre vagy akár egy órára is szükség lehet.

A száras zöldségeknél, például a spárgát, a brokkolit és a fűszernövényeket, úgy kezelhetjük, mint a virágokat: tegyük a termény végét egy üveg vízbe, és hagyjuk ázni. Csak ügyeljünk arra, hogy egy kicsit vágjuk le a végeket, hogy kinyissuk a sejteket.

3. Töröljük szárazra

Lehetséges, hogy le kell öblíteni a zöldségeket folyó hideg víz alatt, hogy eltávolítsuk a maradék szemcséket vagy szennyeződéseket. Ezután csavarjuk be a zöldségeket nedvszívó törülközőbe, hogy elszívja a felesleges vizet. Alaposan szárítsuk meg az egyes saláta- és zöldleveleket is, csak ezután tehetjük tárolóedénybe őket.

4. Mintha most vettük volna

Az újjáélesztett termékek nagy része a tervezett módon felhasználható. Előfordulhat, hogy egyes termékekben több víz van a szokásosnál, de ez nem befolyásolja az ízét. Valójában még akkor is, ha a víz elpárolog az ételből, az ízért felelős tápanyagok és elemek megmaradnak. Az újjáélesztett termények íze szinte megegyezik a frissen vásárolt zöldségekével.

Ha később akarjuk a felélesztett zöldségeket felhasználni, akkor a vízfürdő után nagyon meg kell szárítani őket. A víz táptalaja a baktériumoknak, és a felfrissített étel könnyebben megrohadhat. Az újjáélesztett terméket két napon belül fel kell használni, mivel körülbelül ennyi idő, amíg nem kezd el megromlani.

Milyen zöldségeket lehet újraéleszteni ezzel a technikával?

A vastagabb zöldségek, mint a sárgarépa, cékla és burgonya jól használhatók a vízrevitalizációs technikával. Használhatjuk leveles zöldségekkel is, mint például saláta, spenót, mángold, kelkáposzta és még fűszernövények is. De a spárga és a brokkoli is feléleszthető. Nem valószínű, hogy működik a trükk, az olyan zöldségek és termékek esetén, amelyek gyorsan rothadnak ahelyett, hogy zsugorodnának. Ide tartozik a cukkini, a tök, a sütőtök és a paradicsom.

Mikor nem fog működni?

Ha olyan ételt találunk, amely közel áll a rothadáshoz vagy a rothadás jeleit mutatja, akkor elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszaút. Az elszíneződött vagy sötét foltokkal borított termék is valószínűleg már kifutott az időből. A bomlás további nyilvánvaló jelei közé tartozik a nyálkás textúra, a penészgomba megjelenése is. Ezeket az ételeket szemétbe kell dobni, de még jobb, ha van komposztunk, mert akkor inkább oda kell vinni.

Mentsük, ami menthető!

A nem megfelelő tárolás a zöldségek fonnyadásához vezet, és a fonnyadt zöldségek gyorsan kidobott pénzzé válnak. Bár az elmúlt években néhány százalékkal csökkent, még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként. A Nébih a pénztárcánk szempontjából számszerűsítette is ezt az elsőre felfoghatatlannak tűnő mennyiséget:

több mint 600 millió adag élelmiszer, ami több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 000 forint.

A Pénzcentrum tavaly ősszel online kutatást készített, hogy felmérje a magyarok tapasztalatait a koronavírus-járvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. Ebből kiderült, hogy a kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt. Viszont az is nagymértékben jellemző a magyar vásárlókra, hogy ha olcsóbban kijönnek, inkább a nagyobb kiszerelést választják (79,4%), illetve hogyha kevésbé szép gyümölcsöt/zöldséget találnak csak a boltban, már nem veszik meg (72,9%). Ez pedig pazarláshoz vezet.

Amikor egy ételnek lejárt a szavatossága, a kitöltők harmada dobja ki a kukába (33,9%). Minden negyedik válaszadó nem eszi meg a pékárut, ha az már száraz, és 36,9 százalékuk a gyümölcsöt, zöldséget sem, ha fonnyadt. A leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér lett (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. A teljes kutatási eredményt itt lehet megismerni.