Figyelem, ők sosem kaphatnak hitelt Magyarországon: itt a banki tiltólista

2021 őszének elején ismét felélénkült a magyarok hitelfelvételi kedve. Az MNB friss adatai szerint ugyanis, míg augusztusban még 45,14 milliárd forint volt a magyar háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek új szerződéseinek összege, addig szeptemberben ez a szám már 46,25 milliárd volt. A tavaly szeptemberi eredményhez képest pedig az ilyen hitelek iránti érdeklődés szembetűnően magas. A kifizetések összegében egy év alatt nem kevesebb, mint 58 százalékos növekedés történt a havi kifizetések számában, írja a Pénzcentrum.

Elemzők szerint a kitartó hitelfelvételi kedv hátterében részben a magyarok fizetőképességének fokozatos növekedése áll, ám a hitelek szárnyalásának középtávon az egyik gátja az alapkamat emelése lehet. Az emelési ciklus pedig a jegybank ígéretei szerint az infláció megfékezéséig (azaz lényegében beláthatatlan ideig) folytatódni fog.

Ugyanakkor nem mindenki részesül ebből a növekedésből, hiszen vannak olyanok szép számmal az országban, akiknek bár elképzelhető, hogy szükségül lenne rá, egészen biztosan nem juthatnak hozzá hitelhez bankon, pénzintézeten keresztül. A legtöbb banknál vannak a hitelt felvenni szándékozókra vonatkozó minimumfeltételek, ezek szinte mindenhol azonosak. Árgyelán József, a Bankmonitor szakértője szerint ők egészen biztos nem kaphatnak hitelt:

Negatív KHR státuszúak

Habár a „rossz adósok” száma évről évre csökken, még mindig számolni kell velük is. Ők azok, akik a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban vannak a hiteleikkel, és az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi nevén, a BAR-listán) tartják őket nyilván. A bankok szempontjából azok, akik korábbi hitelükkel kapcsolatban megcsúsztak kiemelten kockázatosnak minősülnek egy új hitel igénylésénél. Ha azonban már rendezték a tartozásaikat, jellemzően még legalább egy évnek el kell telni, míg ismét kaphatnak személyi kölcsönt a magyar bankoktól.

Minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezők

Nem ismeretlen az sem, hogy bizonyos rendszeres jövedelmet elvárnak a bankok, mégpedig a minimálbér vagy afölötti összeget. Jövőre bruttó 200 ezer forintra emelik a minimálbért Magyarországon, ami nagyjából 133 ezer forint nettó bevételt jelent. A személyi kölcsönnek fontos feltétel, hogy a jövedelemnek el kell bírnia a hitel törlesztőrészletét, ami azt jelenti, hogy ha az igénylőnek nincs meg legalább a minimálbért elérő jövedelme, akkor jó eséllyel a fizetése elmegy az alapvető létfenntartási költségekre, éppen ezért nem fér bele még egy hiteltörlesztő, így nem fog hitelt kapni egyetlen banktól sem.

3 hónaposnál rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők

Nemcsak a fizetések mértékében van minimumelvárás, de a jelenlegi munkahelyen töltött idő is számít: 3 hónapnál rövidebb munkaviszonyt egy adott munkahelyen még nem tartanak eléggé biztosnak a bankok. Ha pedig egyéni vállalkozó vagy, és nem végzed még legalább 12 hónapja az adott tevékenységed, esetleg nincs még egy teljes lezárt üzleti éved, akkor is nagy valószínűséggel el fogják utasítani a bankok a hitelkérelmedet.

Próbaidő alatt lévők

Mivel a próbaidő alatt a munkaadó indoklás nélkül azonnal megszűnteheti a munkaviszonyt, ezért a bank nem látja biztosítottnak, hogy lesz fizetésed utána is, fogod tudni törleszteni a hiteledet biztonsággal. Ha próbaidőn vagy, érdemes kivárni a végét, és utána szétnézni a hitelpiacon.

Cselekvőképtelenek

A cselekvőképesség, mint jogi fogalom alatt a természetes személynek azt a képességét értjük, hogy cselekedeteivel saját nevében jogokat, illetőleg kötelezettségeket vállalhat. Ehhez bizonyos fokú szellemi érettségre, szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre van szüksége, azaz észszerű akarat-elhatározás szükséges. Ennek hiányában az egyén számos lehetőségtől elesik, például kölcsönt sem kap. Ez érthető, hiszen a cselekvőképesség egy feltétele a hitelkérelemnek, és ez magában foglalja a nagykorúságot is.

A teljes cikk itt olvasható.