Soha nem látott lakhatási programokat hirdetnek a Balatonnál: itt a lista!

A balatoni térség népességmegtartó-képességének növelése fontos szerephez jut a 2021-2027 közötti időszakban. Ennek érdekében komplex és összehangolt helyi gazdasági programok megvalósítása, a helyi „körforgásos gazdaság” feltételeinek kialakítása, a „helyi piacok” térségi szemlélettel történő működtetése, valamint többdimenziós gazdaságszerkezet létrehozása is szerepel abban a stratégiában, amely a Balaton térség programalapú fejlesztését tűzte ki célul. A népességmegtartó-képesség erősítése több szempontból is fontos és kiemelt célként szerepel a következő években. Elsőként nézzük ezeket:

• A településkép javítása, a helyben lakók és a vendégek komfortérzetének maximalizálása, valamint a 21. századi kihívásoknak történő megfelelés érdekében.
• A térségi népességmegtartó-képesség és versenyképes turizmus alapfeltétele hogy a települési környezetben található infrastruktúra-elemek a legmagasabb szintű komfortot, szolgáltatásokat nyújtsák az azt igénybe vevőknek, mindezt környezeti, egészségügyi, biztonsági kockázatoktól mentesen és a 21. század nemzetközi kívánalmainak megfelelően.
• A magas színvonalú életminőséget biztosító, népességét megtartó, vonzó turisztikai térség-imázst súlyosan ronthatja egy-egy a közműhálózatban bekövetkező jelentősebb mérvű meghibásodás, amelynek kockázata az elöregedett hálózati elemek miatt egyre nagyobb.
• A parttól távolabbi települések számos esetben küzdenek a nem megfelelő szintű internet-ellátottsággal: ez az állapot megszüntetendő, többek között azért, mert a digitális eszközöket egyre nagyobb arányban használó tanulók versenyhátránya felerősödik városban élő társaikkal szemben, emellett a távmunka infrastrukturális feltételei is hiányoznak, ami a népességmegtartásra, települési vonzerőre van negatív hatással. Az elkövetkező években a szélessávú internethálózatok bővítésével el kell érni minden balatoni település lehetőleg minden háztartását, biztosítva a világhálóra történő kapcsolódás közvetlen lehetőségét.
• A turisztikailag nem frekventált településeken mind a népességmegtartó-képességre, mind a helyben lakó népesség komfortérzetének javítására, valamint a helyi gazdaságfejlesztésre is hatással lehet a jó minőségű, felújított úthálózat.

Ahogy az a szakdokumentumból kiderül, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó és lakónépessége tartós, évtizedes trendben folyamatosan csökken. Ez a népességcsökkenés ráadásul az országos átlagnál másfélszer nagyobb mértékű elöregedési tendenciával társul. A szakemberek szerint egy beavatkozás nélküli folyamat eredményeként 2062-re az üdülőkörzet népessége a jelenleg 270 ezer főről 184 ezer főre csökkenhet, rendkívül magas, közel száz százalékos eltartottsági rátával.

A Balaton környékéről jellemzően elvándorolnak a tehetséges fiatalkorúak és fiatal felnőttek, azonban a természetes fogyást enyhítő pozitív vándorlási egyenleg inkább az időskorú lakosság által generált.

Úgy tűnik, hogy a népességfogyás és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok különösen súlyosak egyes háttértelepüléseken, ahol az elvándorlást és elöregedést nem ellensúlyozza a beköltözés sem, a helyben maradók pedig jellemzően az alacsonyabb státuszú lakosság köréből kerülnek ki. Ezeknek a folyamatoknak a révén „a régió perifériáin a tartós elszegényedés, és a strukturális hátrányokból adódó tartós hanyatlás réme fenyeget” a stratégia szerint.

A balatoni térség kapcsán azonban specifikus célokat is megfogalmaztak a döntéshozók:

• a helyi lakosok életminőségének javítása;
• a képzett, produktív és aktív korú népesség elvándorlásának megállítása, állandó lakosként történő térségbe vonzása;
• a balatoni lakhatási feltételek javítása;
• az oktatás, szakképzés feltételrendszereinek és eredményességének fejlesztése, a munkaerőpiaci és társadalmi igényekhez történő rugalmas alkalmazkodásának elősegítése;
• a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, a szegregált élethelyzetek felszámolása komplex, diagnózis alapú egyedi programokkal;
• illetve a közösségfejlesztés és a balatoni identitás erősítése.

És hogy milyen embereket keresnek, akik letelepednének a magyar tenger partjára? A döntéshozók azt szeretnék, ha a Balatonra érkező fejlesztési források eredményeit a jövő balatoni generációi is megtapasztalhassák, valamint hogy meglegyen helyben az a képzett, kulturálisan beágyazott humán erőforrás aki az infrastrukturális javakat, a fejlődő balatoni gazdaságot menedzseli, és a mindezeket biztosító ökológiai rendszert óvja és fenntartja. A népességmegtartó-képességet erősítő komplex programcsomag egyik legfontos eleme a lakhatás, otthonteremtés különböző formáinak támogatása.

Az intézkedést a Balaton környéki ingatlanárak elsősorban parti településeken tapasztalható, sokszor aránytalan emelkedése indokolja, amely a helyi lakosok, fiatalok otthonhoz jutási esélyeit gyengíti. Mivel a helyi-térségi társadalom pozícióiból adódóan sokszínű, valamint a térségen kívülről érkező potenciális beköltözők is számításba jöhetnek a program kapcsán, az eltérő igényekre és eltérő életkörülményekre komplex válaszokat szükséges adni. Egy valódi népességmegtartó erőt képviselő lakhatási, otthonteremtési program egy olyan térségben, mint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, lényegében az igények teljes vertikumát le kell, hogy fedje

– mutat rá a dokumentum.

A lakhatási programok kapcsán azonban néhány alapelvet is megfogalmaztak:

• a települések belterülete nem növekedhet a zöldterületek, természeti területek kárára;
• új ingatlanok, telkek kijelölése esetén kerülni kell a település túlzott terjeszkedését, a település határában szórványosan beépített, alacsony népsűrűségű egy funkciós területek létrejöttét;
• kerülni kell az olyan beépítéseket és beruházásokat, melyek nagyértékű parti vagy panorámás telken valósulnak meg, és felvetik a szürkegazdaságban működő üzleti célú magánszálláshely üzemeltetések gyanúját, valamint az adóelkerülési célzatú nem valós lakcímbejelentéseket.

A térséget népszerűsíteni kívánó szakemberek azt is felismerték, hogy a gazdasági működéshez alapvetően elengedhetetlen munkaerő-szükséglet elszállásolása szempontjából munkavállalói szállások létrehozása is indokolt. A felmérések szerint mindez létező, valós fejlesztési igényként jelentkezik első sorban a frekventált parti településeken. A balatoni lakhatási, otthonteremtési programokban az alábbi lakhatási formák támogatása lesz elérhető:

• Bérlakás-program: önkormányzatok által tulajdonolt bérlakás-építések támogatása (társasházak), kiemelten fiatal párok, családok és munkavállalók átmeneti lakhatásának segítésére. A fiatal párok, házaspárok számára speciális lehetőséget nyújt a kedvező bérleti konstrukciót kínáló, előtakarékossági szerződést is magába foglaló Fecskeház program.
• Új építési telkek kialakításának támogatása: támogatják a közművesített építési telkek önkormányzatok által történő létrehozását, olyan területeken ahol a település belterületi adottságai ezt megengedik, illetve a telekalakítások nem okoznak környezeti konfliktusokat.
• Felhagyott ingatlanok, telkek, házak kedvezményes értékesítése: különösen a kevésbé frekventált háttértelepüléseken jelent problémát a sok elhagyott, lakatlan ház. Ezek az ingatlanok amellett hogy a településképet sok esetben rontják, jellemzően teljesen piacképtelenek. A fenti konstrukció keretében megkönnyítenék, hogy ezek az ingatlanok az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek, akik ezt követően kedvezményesen, különböző feltételek lefektetésével (például elidegenítési tilalom és életvitelszerű tartózkodás beköltözők számára) értékesítenék.