Komoly pénzügyi bajba került Heves: a Magyar Államkincstár 288 millió forintot vont le az önkormányzat számlájáról.
Újabb csapás érte Parajdot: 60 dolgozót bocsátanak el a sóbányából, a környéken is alig van munka
Újabb súlyos következménye lett a parajdi sóbánya másfél évvel ezelőtti katasztrófájának: november végén hatvan alkalmazottjától válik meg az állami sóipari vállalat, a SALROM. A Hargita Megyei Munkaerő-ügynökség tájékoztatása szerint az érintettek valamennyien a bánya föld alatti részlegén dolgoztak, többségük még aktív korú. Az újraelhelyezkedésük azonban korántsem lesz egyszerű, hiszen a térségben nagyon kevés a munkalehetőség.
A hírt az Agerpres román hírügynökség közölte a Hargita Megyei Munkaerő-ügynökség tájékoztatása alapján. Jánó Edit Andrea, az intézmény munkaerőpiaci és szociális gazdasági elemzéssel foglalkozó osztályának vezetője elmondta: a SALROM értesítette őket, hogy a parajdi kirendeltség jelenlegi 125 alkalmazottja közül 60-nak szünteti meg a munkaviszonyát novemberben. Az elbocsátásokra várhatóan november 23-án és 24-én kerül sor.
A munkaerő-ügynökség szakemberei már november 3-án előzetes elbocsátási tanácsadást tartottak az érintetteknek. Tájékoztatták őket arról, milyen jogaik lesznek munkanélküliként, milyen álláslehetőségeket érdemes keresniük, illetve milyen szakmai átképzéseken vehetnek részt. Az ügynökség az elbocsátásokat követően is folytatja a közvetítést, a tájékoztatást és a tanácsadást.
A hatvan érintett mindegyike bányász, többségük még munkaképes korú. Négy-öt dolgozó ugyanakkor várhatóan egy éven belül nyugdíjba vonulhat. Jánó Edit Andrea szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy Parajd környékén kevés az elhelyezkedési lehetőség. Aki új munkát keres, annak leginkább Székelyudvarhelyen lehet esélye állást találni.
A munkaerőpiaci helyzetet az is nehezíti, hogy a bánya dolgozói közül többen korábban már kényszerszabadságra kerültek, és csökkentett fizetésből kellett megélniük. Az ügynökség vezetője szerint az érintettek érdeklődtek az elérhető állásokról és az átképzési lehetőségekről, de a környék szűkös munkaerőpiaca komoly akadályt jelenthet számukra.
Mi vezetett a parajdi sóbánya bezárásához?
Ahogy a HelloVidék is beszámolt róla, a parajdi sóbánya kálváriája nem 2025 májusában kezdődött. A Korond-patak vize már 2023 februárjában jelentős mennyiségben szivárgott be a föld alatti járatokba, majd 2024 áprilisában ismét komoly vízbetörés történt. Utóbbi miatt a bányát ideiglenesen a látogatók elől is lezárták, a szükséges munkálatok után azonban újranyitották.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A következő évben már nem sikerült megakadályozni a katasztrófát. 2025. május 5-én az intenzív esőzések hatására jelentősen megemelkedett a Korond-patak vízszintje, és a víz ismét utat talált a sóbánya föld alatti járataiba. A korábbi vízelvezetési és védelmi megoldások nem bizonyultak elegendőnek. A helyzet május végén vált különösen súlyossá: május 27-én a patak vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert, a víz pedig a régi bányarészeken keresztül a látogatók számára kialakított és a kitermeléshez használt járatokba is betört. A bánya föld alatti részei elárasztódtak, a felszínen pedig beszakadások, kráterek jelentek meg. A környéken lakókat is veszély fenyegette, egyes ingatlanokat ki kellett üríteni.
A bánya termelési és turisztikai tevékenységét már május 5-én leállították. A parajdi létesítmény korábban nemcsak fontos sókitermelő hely volt, hanem Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja is: évente több százezer látogatót fogadott, köztük légúti betegségek miatt érkezőket. A bezárás így nemcsak a bányászokat, hanem a környék vendéglátóit, szállásadóit és turizmusból élő vállalkozásait is súlyosan érintette. A katasztrófa után a mentési és vízelvezetési munkálatok folytatódtak, a bánya újranyitására azonban azóta sem került sor. A román kormány 2026 februárjában jóváhagyta a Korond-patak árhullámainak mérséklését célzó beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, ám ez a térség árvízvédelmi biztonságát szolgáló fejlesztés, önmagában nem jelenti a sóbánya működésének helyreállítását.
A mostani létszámleépítéssel a 125 fős parajdi állomány közel fele elveszíti a munkáját. A bánya jövője továbbra is bizonytalan, a helyiek számára pedig egyre sürgetőbb kérdés, hogy a korábbi turisztikai és gazdasági motor kiesése után miből teremthetnek új megélhetést a térségben.
Jó hír a horgászoknak: rengeteg csukát engedtek szabadon a Dunába, mutatjuk, hol lehet rájuk pecázni
A Duna három helyszínén telepített egynyaras csukákat a folyóba a Komárom-Esztergom megyei Horgászegyesületek Szövetsége.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






