Madárcsodát videóztak Borsodban: genetikai mutáció miatt lett szinte hófehér ez a különös fakopács

Különleges madármegfigyelés tartja izgalomban a hazai madárbarátokat: szinte teljesen fehér tollazatú harkály tűnt fel Borsodban. A nem mindennapi madárról Medve Zsuzsanna készített felvételeket Sajószögeden, november 7-én. A megfigyelő a Sokszínű Vidéknek mesélte el, hogy éppen a lehullott diófaleveleket gyűjtötte össze, amikor meghallotta a jellegzetes kopácsolást. A harkály hosszú ideig dolgozott a fán, Zsuzsanna pedig csak később pillantotta meg a lombkoronában. A hófehér tollazat annyira meglepte, hogy gyorsan elővette a telefonját, és megörökítette a ritka látványt.

A Madárhatározó Facebook-csoportban először az is felmerült, hogy nagy fakopáncsról vagy balkáni fakopáncsról lehet szó. A felvételeken azonban a farok alatti, halványan megmaradt piros színezet alapján a nagy fakopáncs tűnik valószínűbbnek. A madár pontos fajazonosítását ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni.

Nem albínó, hanem leucisztikus madár lehet

A különleges tollazat hátterében a leucizmus nevű genetikai jelenség állhat. Ez olyan pigmentációs eltérés, amelynek következtében a madár tollazatából részben vagy akár szinte teljesen hiányozhatnak a megszokott színek. A leucizmus nem azonos az albinizmussal. Míg az albínó állatoknál a melanin nevű festékanyag termelődése hiányzik, a leucisztikus madaraknál a pigmentek tollakba történő beépülése vagy eloszlása sérülhet. Ezért előfordulhat, hogy a tollazat szinte teljesen fehér, miközben a szem megőrzi normális, sötét színét.

A különbség tehát nem pusztán annyi, hogy az egyik madár fehér, a másik pedig nem: a két jelenség biológiai háttere is eltérő. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is külön genetikai eltérésként mutatja be az albinizmust és a leucizmust.

Rendkívül ritka jelenség a harkályok között

Bár Magyarországon időnként más madárfajoknál is megfigyelnek szokatlanul világos, pigmenthiányos tollazatot, a harkályok esetében ez különösen ritka. A Sokszínű Vidék beszámolója szerint az MME kiadásában megjelent Magyarország harkályai című könyv 2016 decemberéből említ egy leucisztikus fakopáncsot, amely Szegeden tűnt fel. A mostani sajószögedi megfigyelés így a hazai dokumentált esetek között is különlegesnek számít.

A madár szokatlan külseje ellenére a harkályokra jellemző testfelépítés jól felismerhető. Erős, vésőszerű csőrével a fa kérgét bontja meg, merev faroktollai pedig támasztékként segítik, amikor függőleges helyzetben kapaszkodik a fatörzsön. A lábain két ujj előre, kettő hátrafelé áll, ami szintén a biztos kapaszkodást szolgálja.

A különleges tollazat a túlélésben is hátrányt jelenthet

A feltűnően világos tollazat a természetben nem feltétlenül előny. A környezetbe jól beleolvadó, barnás-feketés mintázat helyett a szinte teljesen fehér madár könnyebben észrevehetővé válhat a ragadozók számára.

A leucizmus és a tollazati pigmentációs rendellenességek azonban nem minden esetben járnak azonos következményekkel. A tollak szerkezeti gyengesége vagy a látás romlása nem általánosítható minden ilyen madárra: ezek a problémák különösen az albinizmus esetében lehetnek jellemzők. A fehér tollazat mindenesetre a rejtőzködésben hátrányt jelenthet.