Átverős kézműves kozmetikumok a magyar piacokon: így szúrhatod ki a gagyit

A Csongrád megyei településen élő Széll-Tanács Tünde a most már Szegedi Tudományegyetembe olvadt élelmiszeripari főiskolán tanult, viszont sokáig pénzügyi területen, a banki szférában dolgozott. Ha kisfia betegsége miatt nem kényszerült volna feladni állását, talán soha nem is kóstolt volna bele a vállalkozói élet hol mézédes, hol kissé kesernyés ízébe. A lavinát gyermeke tejallergiája indította el, amiért a család egy kecskét vásárolt, tudván, a kecsketej a tehéntejhez képest kisebb arányban vált ki túlérzékenységet, ráadásul magas a kalcium-, magnézium- és káliumtartalma, továbbá számos más, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint tartalmaz.

Kendőzetlen tények az indulásról

A szappankészítés ötletét egy, az interneten meghirdetett tanfolyam adta, amire a zákányszéki vállalkozó puszta kíváncsiságból jelentkezett, majd azt követően kizárólag saját használatra készítette a kecsketej alapú szappanokat. A kézművességnek azonban, ahogy faluhelyen szokás, hamar híre ment, a tanfolyamot követő hónapokban pedig már arra kérték, mutassa meg a nagyközönség előtt, milyen termékek készülnek az otthon négy fala közt. Ekkoriban, 2012-ben a kézműves szappankészítés még az újdonság varázsával hatott, így Széll-Tanács Tünde valósággal berobbant a környékbeli köztudatba, és bár nem tervezte, hogy a hobbiból valaha is szakma születhet, az érdeklődők száma haladéktalan cselekvésre késztette.

Ugyanolyan feltételeknek kell megfelelnie egy kézművesnek, mint egy nagy kozmetikai vállalatnak, ami nagyon nehéz, nagyon kitartónak kell lenni a kezdetekben. Én úgy indultam, hogy nem állt rendelkezésemre semmilyen plusz helyiség, amit műhellyé tudtam volna alakítani, ezért építtetnem kellett egy melléképületet. Mindemellett a szappanokat fajtánként engedélyeztetni kell, mert hiába ugyanaz az alapja, ha egy összetevőben különbözik, azt már be kell vizsgáltatni, ami nem kis költséggel jár. Mire a végére értem ennek az igen alapos és hosszadalmas folyamatnak, nem voltam benne biztos, hogyha elölről kellene kezdenem, ismét belevágnék

– részletezte a vállalkozás elindításának kihívásait a zákányszéki családanya.

Széll-Tanács Tünde a kezdetektől fogva ragaszkodik a 100%-ig természetes összetevőkhöz, a minőségre való törekvésnek azonban mindig megvan a maga ára. A szappanok egyik fő alapanyagául szolgáló kecsketejet maguknak termelik meg a családi gazdaságban, a többi hozzávalót viszont kényszerűen külső forrásból, tanúsítvánnyal rendelkező eladótól szerzi be. Bár sokak kertjében találni olyan gyógyhatású növényeket, mint például a menta, a citromfű vagy a levendula, a zákányszéki vállalkozó elárulta, a szigorú előírások miatt nem teheti meg, hogy az otthon megtermelt javakat használja fel, mert ehhez külön engedélyt kellene szerezni.

A szappankészítés folyamatát pontról pontra dokumentálnia kell egy gyártási naplóban, ezáltal válik ugyanis a kézműves terméke visszavezethetővé a hatóságok számára egy szúrópróbaszerű ellenőrzéskor, vagy ha valamely termék kapcsán probléma adódik. Így bár kívülről a szappankészítés kellemes otthoni kézműves foglalkozásnak tűnik, a valóságban előre nem látott mennyiségű papírmunkával és plusz feladattal jár.

Natúr termékek a vásárlók szemével

A zákányszéki vállalkozó elmondása szerint bár az utóbbi években valóban egyre több kézművest látni a helyi vásárokban, soha nem érezte azt, hogy emiatt kiélezett versenyhelyzet alakult volna ki a hasonlóban utazók közt. „Nem vagyunk egymásnak konkurensei. Egy szappannál vagy egy finom ételnél is ugyanabból a receptből ketten teljesen különböző terméket készítünk. Az egyik vevőnek az egyik tetszik, a másik vevőnek a másik, az egyiknek én vagyok szimpatikus, a másiknak pedig a másik kézműves. Soha nem zavart, hogyha egy vásárban egymás mellé kerültünk egy szappanos kollégával, inkább segítettünk egymásnak, nem gáncsoskodtunk” – beszélt a helyi kispiacokról Széll-Tanács Tünde.

Többek között arra is kitért, hiába fogadta a közvélemény kezdetben szkepticizmussal az otthon készült kozmetikumokat, ő sosem szembesült negatív hozzáállással, éppen ellenkezőleg, mindig pozitívan fogadták a termékeit. Bár a vállalkozás elindításához hasonlóan korábban sosem gondolt arra, hogy valaha maga is tanítani fogja a szakmát, vevőköre lassacskán kikövetelte magának a szappankészítő tanfolyamokat, ahol a tizenévesektől egészen a nyugdíjas korosztályig akadt érdeklődő, sőt egyszer egy Los Angelesben élő hölggyel Skype-on szimultán csinálták végig a workshopot.

A zákányszéki szappankészítő felhívta rá a figyelmet, hogy olykor a kézműves vásárokon is akadnak olyan árusok, akik natúrnak mondják magukat, miközben vegyipari összetevőket, például kőolajszármazékokat használnak, ami minden, csak nem natúr, ezért mindig érdemes elolvasni a termék címkéjét, mindegy, hogy a piacon vagy éppen egy drogériában vagyunk.

A Tündér Kecsketejes Kézműves Szappanok ezzel szemben, hűen a természetes, natúr jelzőhöz, a kezdetek óta ugyanúgy készülnek: kecsketejjel, természetes növényi zsiradékokkal, valamint tetszés szerint variálható gyógyhatású összetevőkkel, például Himalája sóval, méhviasszal, körömvirággal, teafaolajjal vagy éppen rózsával. A színezék és illatanyag teljesen kimarad a folyamatból, így a szín és az aroma maximálisan a felhasznált alapanyagoknak köszönhető. A termékek ezáltal mentesek az allergén anyagoktól, a gyógyhatású összetevőknek köszönhetően pedig célzottan segítenek a makacs bőrproblémákon.

A hirtelen és gyors kezdést követően azonban pár év múlva megmutatkoztak a fáradtság és az ötlettelenség jelei, ezért 2019-ben Széll-Tanács Tünde úgy döntött, mielőtt belefásulna, szünetelteti vállalkozását. Felfrissülésként és valami újként az otthoni kemencében régi, klasszikus pékáruk sütésébe kezdett, és úgy, ahogy korábban a kecsketejes szappanoknál, ennek is gyorsan híre ment a környéken. Bár szeretett volna váltani, a régi vevőkör ostroma csak nem hagyott alább, ezért a jövőről alkotott képe a tervezetthez képest némiképp módosult:

Nagyon sokan ragaszkodnak az általam készített szappanokhoz, ezért nem tudom végleg abbahagyni. Hamarosan újraindítom a vállalkozásomat. A továbbiakban úgy látom, a sütés és a szappankészítés jól megfér majd egymás mellett, úgyhogy egyelőre egyiket se szeretném feladni. Úgy érzem, mindenki visszavágyódik a régi időkbe, a régi hangulatot, a régi ízeket keresik. Nincsenek nagy álmaim, pusztán azt szeretném, hogy azt a jót és örömöt, amit én érzek, azt a termékeimmel másnak is továbbadhassam.