Valami bűzlik Pázmándfalun: kiborultak a lakosok

Elviselhetetlen a bűz a faluban a sertéstelep miatt. Ha vendégek jönnek hozzám, mindig azt kérdezik, hogyan tudunk ilyen szagban élni

- kezdte a portálnak írt levelét Végh Györgyné, a falu egyik lakosa. Kitért arra is, hogy uniós pályázati forrásból öt éve fejlesztették a sertéstelepet a településen. Ettől függetlenül ő úgy értesült, hogy nem oda került végül a hígtrágyatároló, ahova a tervek szerint kellett volna, így emiatt áraszthatja el a falut a bűz. Mesélt arról is, hogy időközben aláírásgyűjtés gondolatát is fontolgatják a lakosok. Ráadásul többen, köztük egy osztrák házaspár is azért adná el pázmándfalui házát, mert ilyen körülmények között nem tudják élvezni az áhított vidéki nyugalmat.

Pázmándfalundi sertéstelepet a Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. tartja fent. A cég ügyvezetőjének, Enzsöly Illésnének a fia, a cég termelésirányítója, azt nyilatkozta a portálnak, hogy tevékenységüket minden érvényes engedély birtokában végzik.

Egy sertéstelep szaghatásokkal jár, ezt tudomásul kell venni

- jelentette ki a termelésirányító, majd kitért rá, hogy arra is engedélyük van, hogy február 20. és november 15. között minden évben kétszer elvigyék és a földekre terítsék a hígtrágyatároló tartalmát. Mint mondta, a legutóbbi trágyahordás augusztus 19-én zárult, ráadásul az üzem hétvégén nem végez erőteljes szaghatást eredményező tevékenységet.

A lap egy másik forrás alapján azt derítette ki, hogy nemrégiben elromlott a cég egy szivattyúja, emiatt kellett többször megbolygatni a hígtrágyatárolót, ez okozhatta az intenzívebb szaghatást. Ugyan a bűz a település egyes részein erősebb, néhol gyengébb, de nyáron az egész falut átjárja a kellemetlen szag.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2017-es határozatában leszögezi, hogy a telep működéséhez hozzájárul. A működéshez persze feltételek is társulnak, például, hogy:

• kitrágyázáskor a szélirányt figyelembe kell venni, és az üzemnaplóban rögzíteni kell a szélirány jellemzőit;
• a lakosságot a különböző szaghatással járó technológiai műveletekről (trágyakeverés, kiszállítás stb.) értesíteni kell, a lakosság észrevételeit rögzíteni kell az üzemnaplóban.

A most felmerült probléma már korábban is felütötte a fejét: már 2005-ben szerepelt a Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja című kiadványban, hogy:

A belterület északkeleti részén található tsz-major a szélirány szempontjából kedvező helyzetben van, azonban a telepen tartott 200 szarvasmarha és 1000–1200 sertés időnként erős bűzhatással szennyezi a lakóterületeket. A telep körül a lakóterületek felőli részeken hiányzik a védő erdősáv