Ilyen egyszerűen termeszthetsz otthon paradicsomot: így lehet gazdag a szüret

Paradicsomot termeszteni magból nem nehéz, de van néhány fontos dolog, amire feltétlen figyelnünk kell: mint minden más földműveléssel kapcsolatos munkánál, itt is fontos az időzítés, a genetika, és a környezet, olvasható a Modern Farmer cikkében. Mutatjuk, mire kell ügyelnünk, ha saját paradicsomot szeretnénk termeszteni.

Hely és idő

A paradicsommagokat érdemes először a házban vagy lakásban cserépbe ültetni, mivel így nincs hatással rájuk a szeszélyes időjárás. Később, mikor már megjelent néhány levél, és elég meleg van, ki lehet vinni palántáinkat a szabadba, ugyanis a levelek azt jelzik, hogy a növény már rendelkezik gyökérrendszerrel. Sok zöldség esetében jól működik, ha benti környezetben kezdjük el termeszteni őket, a paradicsomnál ez kicsit nehezebb, mivel arra kell figyelnünk, hogy állandó 15-26 Celsius fok szükséges ahhoz, hogy a paradicsommag kicsírázzon.

A paradicsommagokat általában a fagy vége előtti 6-8 hétben kell elültetni. A paradicsom a trópusokon őshonos, így a 0 Celsius fok számára halálos. Legalább három hónap szükséges ahhoz, hogy a növény megnőjön, és megérjenek a gyümölcsök.

Az ültetés

Rengeteg féle paradicsommagot lehet vásárolni, válasszuk ki fajtától és ártól függően, milyet szeretnénk. Érdemes megfigyelnünk, hogy a paradicsommagok csomagolásán milyen jelölést látunk, két féle lehet: determinált / determinate, vagy folytonos növekedésű / indeterminate. Az előbbi fajta csak egy bizonyos, genetikailag előre meghatározott méretig nő, míg a másik félénél nincs genetikailag megszabva a fejlődés mértéke, így az addig nő és gyarapszik, míg hagyjuk.

Mikor az ültetésre kerül a sor, szerezzünk a magoknak egy minimum 7-10 centiméter magas és széles fazekat vagy edényt, ebben ugyanis lesz elég helye a paradicsomnak a növekedésre.

A három legfontosabb lépés:

1. Töltsük meg a fazekat virágfölddel 2-4 centiméter vastagon, majd tegyünk két magot a föld tetejére, úgy hogy középen legyenek. Azért érdemes két magot ültetni egy fazékba, mert van rá esély, hogy a mag nem csírázik ki, így viszont biztosra mehetünk.
2. Takarjuk be a magokat fél centiméter földdel, majd nyomkodjuk le ujjunkkal kissé, hogy a magok mindenképp jól érintkezzenek alul és felül is a talajjal.
3. Mindig locsoljuk meg a paradicsomot, ha a felső földréteg száraznak tűnik, de ne áztassuk el teljesen, mert a magok megrothadhatnak.

A paradicsommagoknak legalább napi négy óra napsütés kell, de minél több, annál jobb. Minimum 15 Celsius fok állandó hőmérsékletet kell biztosítanunk a növénynek, de minél melegebb van, annál gyorsabban kicsíráznak a magok. Melegítő lámpákkal még jobban felgyorsíthatjuk a folyamatot. Ha nejlonnal szorosan beborítjuk a cserépnek használt fazekunkat, akkor melegházhatást idézhetünk elő, aminek következtében felmelegszik a talaj, mikor a nap süti, és a nejlon bent tartja a hőt a fazékban estére is.

Van egy nagyon fontos dolog, amit semmiképp se felejtsünk el, amennyiben magból termesztünk paradicsomot és mini-melegházat is használunk: mindenképp távolítsuk el a fóliát a növényünkről, mikor a magok elkezdenek csírázni, máskülönben a növény megbetegedhet. Ha zárt, nedves és meleg környezetben van a kicsírázott mag, akkor általában a palántadőlés nevű betegség jelentkezik. Ilyen esetben a növény gyökerei feketére színeződnek, a gyökér és a szár elpuhul, a növény pedig elpusztul.

A betegség a növény levelein is megfigyelhető: barna és szürke foltok jelennek meg rajtuk, de ez már a palánta halálát követően mutatkozik csak meg. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, jól szellőző környezetet kell biztosítanunk a növénynek a kezdeti időszakban, miután már kicsírázott, de még bent van a négy fal között.

Több ezer paradicsomfajtából válogathatunk, a főbb csoportok a következők:

A koktélparadicsomok csoportjába tartozik a Sun Gold, a Napa Grape, a Pear Drops, ezek alapvetően édes-savanykás fajták, és tökéletesek salátába, de magában is lehet őket nassolni. Mivel a koktélparadicsomok a legkisebbek, ezek is érnek meg legelőbb.

A szósz-paradicsomok csoportjába a Roma, az Amish Paste és a Big Mama tartozik, ezeket, mint nevük is mutatja, első sorban szószokhoz szokták felhasználni. Ezeknek a fajtáknak gazdagabb az ízük és jóval kisebb a víztartalmuk, mint a többinek.

A Beefsteak paradicsomok csoportjába tartozó paradicsomoknak vannak a legnagyobb gyümölcseik, és ezek a legsokszínűbbek mind ízben, mind formában egyaránt. Ebbe a csoportba tartozik a Mortgage Lifter, a Cherokee Purple és a Brandywine. Általában szendvicsbe és salátába szokták használni őket.

Rengeteg olyan fajta paradicsom létezik, ami szinte bármire jó: szendvicshez, főzve, szószként, vagy akár magában is igen ízletes. Ezek többsége ma már hibrid, ízben és kinézetben alig hasonlít az eredeti növényhez, főként ilyenekkel találkozhatunk a boltokban is.