Horror a börzsönyi faluban: éjszakánként recsegnek-ropognak a házak, repednek a falak

Palisca Mária 2017-ben vásárolta meg az 1970-ben épült házat, amelyet férjével közösen újítottak fel. A problémák 2024 augusztusában kezdődtek, amikor a falakon hirtelen mély repedések jelentek meg. A statikai vizsgálatok már ekkor az épület süllyedését állapították meg, a helyzet azonban az elmúlt bő két évben drasztikusan romlott. Mára a repedések teljesen behálózták a falakat, a parketta szétcsúszott, az ablakkeretek pedig elváltak a faltól. A legutóbbi fejlemények szerint a padláson a gerendák is széthúzódtak, a tető szerkezete pedig megroggyant.

A helyzet annyira veszélyessé vált, hogy a tulajdonos kénytelen volt bezárni a házban működő kerámiakiállító-termet, és összecsomagolt, hogy szükség esetén bármikor elhagyhassa az épületet. A statikusok arra figyelmeztettek, hogy a folyamat akár rövid időn belül életveszélyes állapotot eredményezhet. A jelenség ráadásul nem egyedi, hiszen a két szomszédos, jelenleg lakatlan házon is hasonló, súlyos károsodások láthatók, amelyek a vizsgálatok szerint ugyanarra a kiváltó okra vezethetők vissza.

A káresemény hátterét azóta is csak találgatják

A tulajdonos szerint a 2024 tavaszán végzett utcai útfelújítás, az azzal járó földmunkák, vagy a hibásan kivitelezett vízelvezetés indíthatta el a folyamatot. A 2025-ben készült geotechnikai és geofizikai vizsgálatok ugyanakkor más lehetőségeket is felvetettek. Az egyik elmélet szerint a környékre jellemző, feltöltetlen középkori borospincék egyike omolhatott be. Ennél lényegesen valószínűbb magyarázatot jelenthet a talaj magas duzzadóagyag-tartalma. Ezek az úgynevezett szmektitek a nedvesség hatására tágulnak, aszály idején viszont zsugorodnak. Kele Sándor geológus megerősítette, hogy az elmúlt évek extrém aszályos időszakai a Börzsönyben is előforduló agyagos talajon képesek ekkora mértékű felszíni mozgást és épületrepedéseket előidézni.

Nagybörzsöny polgármestere, Schmidt Viktor ugyanakkor árnyalja a képet. Elmondása szerint a falu más pontjain, sőt még a helyi középkori templomon is jelentkeztek repedések, ami a településszintű aszályteóriát támasztja alá. Emellett korábbi fényképekkel és utcaképekkel érvel amellett, hogy az érintett házakon már jóval a 2024-es útépítés előtt is látszódtak sérülések.

Az ügy időközben kormányzati szintre is eljutott

Egy idén januári minisztériumi terepszemlét követően az újonnan felállt Közlekedési és Beruházási Minisztérium kijelentette, hogy álláspontjuk szerint a káresemény nem hozható összefüggésbe az állami útberuházással. A térség országgyűlési képviselője idén október elején személyesen is tájékozódott a helyszínen, aminek nyomán a tárca ismét bekérte az útépítés dokumentációját, hogy ellenőrizzék a megfelelő vízelvezetés kiépítését.

A megnyugtató válaszhoz egy 15-20 méter mély fúrásos vizsgálatra lenne szükség, ennek többmilliós költségét azonban sem az önkormányzat, sem a tulajdonos nem tudja vállalni. Bár a geológus szerint az alapozás megerősítésével vagy talajstabilizációs eljárásokkal a folyamat lassítható lenne, a pontos okok ismerete nélkül a szakemberek nem javasolják a beavatkozást. Az ingatlan tulajdonosa így érdemi segítség és kártérítés nélkül, egy folyamatosan romló állagú, lassan lakhatatlanná váló házban várja a fejleményeket.