Házi komposzt-kisokos: ezekre figyelj, ha hulladékkal trágyáznál!

A komposztálással két legyet üthetsz egy csapásra: egyrészt csökkentheted a háztartási hulladékodat, másrészt saját szerves trágyát készíthetsz, mellyel felturbózhatod a kiskertedet. A komposztálással keletkező humuszanyagok jelentősen javítják a talaj szerkezetét, így ha el szeretnéd hagyni a szintetikus tápoldatokat és műtrágyát, a komposztálás egy nagyon jó alternatívának ígérkezhet. Bár a vegyi anyagok rövidtávon megsegítik a terméshozamot, hosszú távon előfordulhat, hogy nem regenerálódik megfelelően a talaj, a kertből származó zöldség- és gyümölcshulladékok felhasználásával viszont hozzájárulhatunk a természet körforgásához.

Ezekre figyelj, ha komposztálásra adod a fejed:

Nincs szükség csilivili komposztládára

Ha késztetést érzel az iránt, hogy súlyos pénzekért vásárolj egy olyan díszdobozt, ami azt ígéri, hogy felgyorsítja a folyamatokat és elősegíti a gazdagabb talajt… el kell, hogy keserítsünk, a siker ugyanis nem ezen múlik. Elég egy saját tárolót készítened, de egy régi szemetes is megteszi. A kukának érdemes lyukakat fúrni az oldalába, és az sem árt, ha van fedele. Ha mégis te magad tákolnál össze egy házi komposztládát, akkor keríts néhány fa raklapot. Az a lényeg, hogy a tároló jól lélegezzen, legalább 1x1 méter méterű legyen, és könnyedén össze lehessen keverni a tartalmát.

Ha nem vagy egy barkácsolós típus, akkor választhatod a „halmos” megoldást, ami pontosan úgy működik, ahogy hangzik. Válaszd ki a helyet az udvar hátsó részében, és pakold a komposztrétegeket egymásra. A tároló viszont esztétikusabb, és a szagokat is visszatartja.

Találd meg a legjobb helyet!

Miután megvan a láda, ki kell választani neki a tökéletes helyet. Először is nagyon fontos, hogy a komposzt alatt lévő föld egy szintben legyen. Ez nemcsak az alapanyagok megfelelő süllyedését segíti elő, hanem a lefolyási folyamat és a keveredés is könnyebb lesz így. Másodszor győződj meg róla, hogy a kiválasztott hely kap elegendő napfényt: a hő aktiválja a komposztot, segíti a bomlás folyamatát és a hulladékban előforduló kórokozók elpusztulását. Nem szabad azonban teljesen kitenni a napra, ugyanis a komposzt akkor könnyen kiszáradhat – a félárnyékos hely az ideális.

Ügyelj rá, mi kerüljön bele!

Bizony, nem szabad mindent ész nélkül beledobálni a komposztba. Az a legfontosabb, hogy meg legyen az egyensúly a „zöld” (nedves) és a „barna” (száraz) alapanyagok között. Mindkettőre szükség lesz, mert a zöld alapanyagok a nitrogénelemek, a barnák pedig a szénelemet alkotják.

Nitrogént tartalmazó zöld / nedves anyag például:

• zöldség- és gyümölcshulladék
• zöld levelek
• levágott fű
• kávézacc, teafű (tasakkal is)
• zöld gyomok és bizonyos virágok

A szén-tartalmú barna / száraz anyagok példái a következők:

• száraz levelek
• kartonpapír
• fahamu
• elhervadt virágok (vágott és cserepes is, földlabdástól)
• tojáshéj
• faforgács vagy fűrészpor
• aprított újság
• növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése miatt)
• gallyak (nagyon fontosak, ugyanis ezekkel tudsz szellőzőrétegeket kialakítani)

Van azonban néhány dolog, amit semmiképp se rakj bele

A legtöbb ételmaradék belekerülhetnek a komposztba, vannak azonban kivételek: a csontos, állati zsírt tartalmazó ételeket soha se rakd bele! Ezek nem fognak megfelelően lebomlani, és rövid időn belül iszonyat undorító jelenséggé fog átváltozni a komposzthalmod. A háziállatod ürülékét se dobd bele a komposztba, ugyanis az nem számít trágyának!

Figyelj az arányokra!

A zöld / nedves és a barna / száraz alapanyagok aránya rendkívül fontos a megfelelő lebomlás szempontjából. Ha helyesen szeretnéd csinálni, akkor 50-50 százalékos arányt ajánlott tartani. Ettől úgy lehet eltérni, ha a zöld összetevőkből pakolsz egy kicsit többet: a 60-40 százalékos arány is működhet mindaddig, amíg a zöld van a többségben. Ha több a barna összetevő, akkor könnyen ráfázhatsz.

Locsold meg!

A komposztnak vízre van szüksége, ahogyan a növényeidnek az udvaron. Néhány naponta ellenőrizd a komposzt nedvességtartalmát, és ha túl száraznak ítéled meg, öntözd meg nyugodtan. Ha kevés volt a csapadék, vagy túl szeles az idő, akkor szintén érdemes meglocsolni az ideális bomlási folyamat elérése érdekében. Ha nagyon esős volt az időjárás, akkor se aggódj: a vízelvezető lyukak teszik a dolgukat.

Forgasd meg!

Hetente egyszer össze kell keverni a komposztláda tartalmát, hogy levegőnyílások szabaduljanak fel és átjárja a komposztot az oxigén. Ha nem keverjük meg, oxigénhiányos bomlás zajlik le, és biogáz keletkezik. Az átmozgatást a legegyszerűbben egy vasvillával tudod elvégezni, de ha nincs olyanod, akkor egy lapáttal is megteszi, csak győződj meg arról, hogy eléred a legalsó réteget is. (És még edzésnek sem utolsó!)

Ha követed ezeket az egyszerű tippeket, garantáljuk, hogy 3-6 hónapon belül gazdag, komposztált talaj fogad majd a kertedben. Lehet, hogy olykor unalmas és fárasztó folyamatnak tűnhet, de a friss, természetes, organikus növényi táplálék és a hulladékcsökkentés miatt megéri. Vágj bele bátran, a kerted meg fogja hálálni!

(Via Country Living)