Brutálisan bezuhant az olaj ára: mi hozta el a hirtelen fordulatot?

A Portfolio hétfő délelőtti beszámolója szerint az olajpiaci visszaesés hátterében elsősorban a diplomáciai rendezés lehetősége áll. Irán és Katar tisztviselői már harmadik egymást követő napon folytattak egyeztetéseket, a Perzsa-öböl menti országok pedig igyekeznek megakadályozni a konfliktus további kiszélesedését. A tárgyalások célja, hogy megállapodás szülessen az amerikai–izraeli háború lezárásáról Iránnal. 

A befektetők különösen Donald Trump amerikai elnök várható döntéseit figyelik. Sajtóértesülések szerint az elnök egyelőre több időt adna a diplomáciai tárgyalásoknak, és csak a keddi amerikai félidős választások után döntene arról, hogy újraindítsák-e az Irán elleni katonai csapásokat.

Ez jelentős változást hozhat az olajpiaci várakozásokban. A befektetők az elmúlt időszakban ugyanis attól tartottak, hogy az újabb amerikai támadások Irán ellen további megtorló akciókat válthatnak ki, amelyek az egész térség olajtermelését és szállítási útvonalait veszélyeztethetik.

Teherán korábban többször figyelmeztetett arra, hogy egy újabb amerikai katonai akció esetén az amerikai és izraeli célpontok elleni megtorlással válaszolhat. Ez különösen érzékenyen érintheti az energiapiacot, hiszen a Perzsa-öböl térsége a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb központja. 

A Hormuzi-szoros miatt továbbra is ideges az olajpiac

A mostani áresés ellenére korai lenne arra következtetni, hogy a közel-keleti konfliktus olajpiaci hatásai megszűntek. A Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajókat továbbra is támadások fenyegetik, és a térségben fennálló biztonsági kockázatok a szállítási költségeket is növelik.

A Reuters hétfői beszámolója szerint a konfliktus következtében a globális készletekből már csaknem egymilliárd hordónyi olaj tűnt el. Bár egyes exportőrök más útvonalakon igyekeznek növelni a szállításaikat, a kieső mennyiséget egyelőre nem sikerült teljesen pótolni. A Goldman Sachs elemzői arra is figyelmeztettek, hogy ha a Perzsa-öböl térségében tartósan alacsonyabb marad a kitermelés, a Brent ára 2027-ben akár a 140 dolláros hordónkénti szintet is elérheti. 

Az olajpiacon tehát egyszerre van jelen a diplomáciai rendezés reménye és az újabb eszkaláció veszélye. Ez magyarázza, miért reagálnak ilyen gyorsan és jelentős kilengésekkel az árfolyamok a politikai és katonai fejleményekre.

Az OPEC+ sem növeli egyelőre a kitermelést

Az olajár alakulását az olajexportáló országok szövetségének hétvégi döntése is befolyásolta. Az OPEC+ megállapodott arról, hogy december végéig változatlanul hagyja a kitermelési célértékeket, vagyis egyelőre nem növeli a piacra kerülő olaj tervezett mennyiségét.

A szövetség ezzel a jelenlegi bizonytalan piaci környezetben kiváró álláspontra helyezkedett. A termelők továbbra is figyelemmel követik a globális kereslet és kínálat alakulását, valamint a közel-keleti konfliktus következményeit. A döntés azt jelenti, hogy a mostani áresés elsősorban nem a kínálat bővülésének, hanem a geopolitikai kockázatok átmeneti mérséklődésének tudható be. 

Az olajár következő napokban várható alakulását ezért elsősorban az iráni tárgyalások eredménye, az amerikai félidős választások utáni washingtoni döntések és a Hormuzi-szoros biztonsági helyzete határozhatja meg. A hétfői zuhanás mindenesetre jól mutatja, milyen gyorsan átárazhatja a piac az energiapiaci kockázatokat, ha a befektetők a konfliktus enyhülésének esélyét látják.