A zárolás közvetlenül érinti az egykori tárcavezető kisvárdai házát.
Magyar Péter fontos intézkedéseket jelentett be: a pénztárcánkon és az orvosi rendelőkben is érezhetjük a hatásukat
Tíz órától kormányzati tájékoztatót tart Magyar Péter miniszterelnök és a kormányszóvivők, ahol a szerdai és a múlt hétvégi, Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülés döntéseiről számolnak be. A tájékoztatón részt vesz Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is.
A miniszterelnök először a paksi fenékküszöbről és a Duna alacsony vízállása elleni küzdelemről beszélt. Ahogy jelezte, jelenleg alacsonyabb a Duna vízhozama Paksnál, mint a nyár közepén volt, azaz a fenékküszöb megépítése nélkül jó eséllyel ismét leállt volna a paksi erőmű összes turbinája. Hangsúlyozta, hogy Romániában a csernovodai erőmű már két hónapja nem működik. Egyhavi leállás 50 milliárd kiesést okozott volna a költségvetésben, így a fenékküszöb megépítése eddig legalább 100, de inkább 200 milliárd forint kiesésétől mentette meg az országot, miközben a beruházás bekerülési értéke 6 milliárd forint körül alakul.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a paksi védekezési munkában résztvevőket - többek között a belügyminisztérium, a rendőrség, a Vízügyi Igazgatóság és a Paksi Atomerőmű egyes munkatársait - a kormány elismerésben és jutalomban részesíti. Az intézkedés mintegy 1100 embert érint, az egyhavi illetménnyel megegyező jutalmat október 23-án kapják majd meg, ez 889 millió forintot jelent az államnak.
Magyar Péter miniszterelnök ezután a vagyonadóról beszélt, hogy a vállalatok többsége pozitívan fogadta a kormány új adóterveit, amelyek korábban már a Tisza Párt programjában is szerepeltek. A vagyonadó bevezetését elsősorban azzal indokolta, hogy Magyarországon a fogyasztási adók aránya túl magas, miközben a vagyonjellegű adóké alacsony, a vagyoni egyenlőtlenségek pedig folyamatosan növekednek.
A kormányfő beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben jelentős lobbitevékenység zajlott a vagyonadó enyhítése és különböző kivételek bevezetése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tervezet kidolgozásakor igyekeztek kizárni azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tennék az adófizetési kötelezettség megkerülését. A javaslat benyújtását a Pénzügyminisztérium az érintett szervezetekkel, szakértőkkel és a leendő adóalanyok egy részével folytatott konzultációkkal készítette elő.
Magyar Péter megismételte Kármán András korábbi érvelését is, amely szerint a vagyonadó ösztönözheti, hogy a tőke a produktív, gazdasági értéket teremtő beruházások felé áramoljon. Kiemelte, hogy az új adó kizárólag a magánvagyonokat terhelné, a vagyonelemek értékének meghatározásakor pedig 2026. december 31. lenne az irányadó fordulónap.
Magyar Péter miniszterelnök a vagyonadó után a KATA szabályainak tervezett módosításait ismertette. Elmondása szerint az átalakítás elsődleges célja a gazdaság fehérítése, valamint azoknak a kisvállalkozóknak a helyzetbe hozása, akiket a 2022-es szigorítások kedvezőtlenül érintettek. A kormány egy olyan adózási rendszert szeretne kialakítani, amely több vállalkozó számára kínál kedvező feltételeket, miközben a szociális ellátások és a későbbi nyugdíjak szempontjából is előnyösebb lehet.
A miniszterelnök a tételes adó összegének emelését azzal indokolta, hogy 2013 óta a magyar minimálbér 3,3-szorosára nőtt, miközben a kata összege változatlan maradt. Szerinte ez önmagában is indokolttá tenné az adómérték felülvizsgálatát, a kormány azonban elsősorban azért döntött a magasabb összeg mellett, hogy a katás vállalkozók kedvezőbb szociális ellátásra és magasabb nyugdíjra szerezhessenek jogosultságot.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a tervezett emelés ellenére a kata továbbra is a legkedvezőbb vállalkozói adózási forma maradna. A Pénzügyminisztérium előzetes felmérései alapján 2027-ben mintegy 100–150 ezer vállalkozó választhatja a katát a tételes átalányadózás és más adózási formák helyett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kormányfő arról is beszélt, hogy a módosítás várhatóan költségvetési szempontból semleges lesz, vagyis összességében nem eredményezne többletbevételt az állam számára. Állítása szerint ez is azt mutatja, hogy a változtatásokkal nem az adóbevételek növelése, hanem a vállalkozók helyzetének javítása és egy kedvezőbb, szélesebb körben elérhető adózási rendszer kialakítása a cél.
Mielőtt átadta volna a szót Vitézy Dávid miniszternek, a kormányfő azt is bejelentette, hogy 2027-ben 500 milliárd forinttal fog nőni az egészségügyre fordított állami forrás. Mindez már a hamarosan nyilvánosságra hozandó 2027-es költségvetési tervben is szerepelni fog. Ezt az összeget elsősorban a humánerőforrás fejlesztésére, szakdolgozói béremelésre, az alapfinanszírozás rendezésére, valamint az ellátáshoz való hozzáférés javítására fordítják. Cél a kórházak adósságának mérséklése is. Hangsúlyozta, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már a héten bejelentette, hogy elindult a várólisták csökkentését célzó program is. Az első körben a térd- és csípőprotézis, illetve a szürkehályog kezelését célozzák.
Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy már zajlik a 2027-es költségvetés előkészítése, a tervezetet pedig a törvényi előírásoknak megfelelően még októberben megküldik a Költségvetési Tanácsnak. A kormányfő ígérete szerint ezzel egy időben a nyilvánosságot is tájékoztatják a tervezett intézkedésekről. A következő évi büdzsé egyik legfontosabb célja a költségvetési hiány jelentős csökkentése lesz, amelyet az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése és az államháztartás fenntartható finanszírozása miatt is elengedhetetlennek nevezett.
Hangsúlyozta, hogy a kormány a korábbi időszakból jelentős költségvetési nehézségeket örökölt, ezért már idén megkezdte a kiadások visszafogását. Elmondása szerint 2026-ban mintegy 1200 milliárd forintot takarítottak meg a szükségtelennek ítélt kiadások megszüntetésével, és ezt a takarékossági szemléletet a jövő évi költségvetésben is folytatni kívánják. A kiadáscsökkentés nemcsak a kormányzati intézményeket, hanem a nagy állami vállalatokat is érintené.
A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy fél év alatt, illetve egyetlen költségvetéssel nem lehet az ország valamennyi gazdasági problémáját megoldani. A 2027-es büdzsével és a középtávú makrogazdasági előrejelzésekkel ezért elsősorban a gazdaságpolitikai irányváltást és a következő évekre vonatkozó terveket szeretnék bemutatni. A kormányfő szerint ezeknek az intézkedéseknek a választások előtt ígért rendszerváltás megvalósítását is szolgálniuk kell.
Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







