Vagyonadó: erre készülnek most a magyar milliárdosok, hatalmas fordulat jöhet a piacon

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet értelmében az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont évente 1 százalékos, míg a 100 milliárd forint feletti részt 1,5 százalékos adó terhelné. Az adókötelezettség a belföldi és külföldi magánszemélyekre, valamint a különböző vagyonkezelési struktúrákra egyaránt kiterjed, miközben a házastársak vagyonát elkülönítve kezelik.

A kormány négy év alatt 800 milliárd forintos bevételt remél az intézkedéstől, bár piaci források szerint a megcélzott évi 200 milliárd forint viszonylag alacsony összeg ahhoz a jelentős bürokráciához képest, amelyet a rendszer fenntartása megkövetel.

A vagyonkezelői szektor szereplői egyetértenek abban, hogy a gyakorlatban az eszközök értékelése okozza majd a legnagyobb fejtörést. Míg egy bankszámla vagy egy befektetési alap egyenlege egyértelmű, egy vállalat, egy műtárgy vagy egy ingatlan árazása meglehetősen bonyolult folyamat. Különösen igaz ez a cégekre, hiszen egy vállalkozás papíron számított értéke – amely gépekben, ingatlanokban vagy éppen követelésekben testesül meg – nem azonos a tulajdonos rendelkezésére álló készpénzzel.

Mivel az adót önbevallás útján, pénzben kell megfizetni, ez komoly likviditási nehézségeket szülhet. Ha egy cég nyeresége egy adott évben visszaesik, az adófizetési kötelezettség aránytalanul nagy terhet róhat a tulajdonosra, akinek sok esetben osztalékként kell kivennie a fedezetet, amit további adók sújtanak.

Ez a helyzet komoly likviditási kihívást teremt. Ahol a vagyon nagy része nem termel folyamatos jövedelmet – például a saját használatú vagy üresen álló ingatlanok esetében –, ott kényszermegoldásokra, vagy akár hitelfelvételre is szükség lehet az adó befizetéséhez.

A szabályozás így az ingatlanpiacra is rányomhatja a bélyegét, hiszen azok a befektetők, akik több tucatnyi, érdemi készpénzt nem termelő ingatlannal rendelkeznek, kénytelenek lehetnek átalakítani a portfóliójukat. Ha ezek az eszközök a piacra kerülnek, az akár a budapesti lakáspiac kínálatát is érezhetően megnövelheti. Ezzel párhuzamosan a jól tervezhető hozamot kínáló, likvid pénzügyi eszközök szerepe jelentősen felértékelődhet.

Bár drasztikus vagyonkimenekítésre nem számítanak a szakemberek, a családi vagyonstruktúrák látványos átalakulása borítékolható. Várhatóan felgyorsul a generációváltás, és a családon belüli vagyonmegosztás révén sok esetben felaprózódnak majd a nagyobb vagyonok. Fontos azonban, hogy a tisztán adóelkerülési célú, mesterséges vagyonmozgatásokat a hatóság visszamenőleg is vizsgálhatja. Egy külföldre költözés, egy családon belüli vagyonátadás vagy egy bizalmi vagyonkezelési struktúra létrehozása csak akkor állja meg a helyét tartósan, ha valós üzleti, öröklési vagy vagyonvédelmi cél húzódik meg mögötte.

A vagyonadó a hazai vállalkozások versenyképességét is befolyásolhatja. Egy magyar tulajdonú családi cég vezetőjének évről évre adóznia kell a cég értéke után, miközben egy külföldi multinacionális vállalat hazai leányvállalatát nem feltétlenül sújtja ilyen teher. Ez a különbség a beruházások elhalasztásához vagy bizonyos tulajdonosi struktúrák átszervezéséhez vezethet.

Jelenleg az érintett vagyonos réteg körében az információgyűjtés és a kivárás a jellemző. Ahogy azonban tisztázódnak a végleges jogszabályi keretek és az értékelési módszertanok, intenzív vagyontervezési munka veszi majd kezdetét, amelynek során a legvagyonosabb magyaroknak újra kell gondolniuk teljes portfóliójuk összetételét és jövedelemtermelő képességét.