Ezért kell vagyonadót fizetniük a milliárdosoknak: megszólalt a pénzügyminiszter

Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vagyonadó teljesen új elemként jelenik meg a hazai adórendszerben. A lépést azzal indokolta, hogy jelenleg a fogyasztási adóterhek a legmagasabbak, miközben a tőkejövedelmek és a befektetések adózása európai összevetésben is kifejezetten kedvező.

Mivel a 27 százalékos áfa és az egykulcsos személyi jövedelemadó együttes hatásaként a magasabb jövedelműek relatív adóterhelése alacsonyabb, a rendszer aránytalanná vált. Ezt támasztja alá az is, hogy 2015 és 2025 között Magyarországon az uniós átlagot meghaladó mértékben nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, a száz leggazdagabb magyar vagyona ugyanis közel kétszer olyan gyorsan gyarapodott, mint a lakosság átlagos megtakarításai.

Az új vagyonadó kifejezetten a milliárdos magánvagyonokat terheli majd, nem pedig a vállalatokat. A miniszter szerint az intézkedés arra ösztönzi a tehetősebbeket, hogy vagyonukat ne passzív vagyontárgyakban halmozzák fel, hanem termelő beruházásokban tartsák, visszaforgatva a tőkét a gazdaságba. A magas vállalati likviditás miatt a tárca úgy számol, hogy az érintetteknek nem okoz majd gondot az adókötelezettség kitermelése.

Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár tájékoztatása szerint az új teher mintegy 15–25 ezer adózót érint. Adóbevallást kizárólag azoknak kell benyújtaniuk, akiknek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, a küszöbértéket pedig háztartásonként, az egyes tagokra külön-külön kell számítani. Az érintettek adminisztratív terheit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy egyszerűsített kalkulátorral is csökkenti majd. A jogszabály kidolgozásakor kiemelt szempont volt az alkotmányossági követelményeknek való megfelelés, így a törvény nem visszamenőleges hatályú, rugalmas vagyonértékelést tesz lehetővé, és likviditási nehézségek esetén fizetési halasztást is biztosít az adózóknak.

Az adótervezést és adóelkerülést szigorító intézkedések keretében bevezetik a távozási adót (exit tax). Ennek lényege, hogy amennyiben egy magánszemély külföldre helyezi át az adóilletőségét, a Magyarországon lévő, 500 millió forintot meghaladó vagyona után a nem realizált árfolyamnyereségre – egy vélelmezett értékesítés alapján – személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ezzel párhuzamosan szigorodnak a külföldi vagyonkezelőkre vonatkozó, valamint az általános adóelkerülés elleni szabályok is.

A háttérbeszélgetésen Farkas Gergely helyettes államtitkár a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) változásairól is beszámolt. A legfontosabb újítás az adózói kör ismételt kiszélesítése lesz, emellett kiemelt célként fogalmazódott meg a céges partnerek felé történő számlázás (B2B) lehetőségének újbóli megnyitása a katások számára.

Címlapi kép: MTI/Purger Tamás