Kiderült: ezekre a területekre folyt el a termérdek közpénz az elmúlt 15 évben - az egészségügynek csak kabátgombok jutottak

Miközben az egészségügy és a szociális szféra tartósan alulfinanszírozott volt, néhány területen Magyarország uniós összevetésben is kiemelkedően sokat költött: gazdasági ügyekre, kamatokra és kultúrára, sportra, vallásra. Ha ezek GDP-arányos kiadásai EU-s átlag vagy V3-as átlag szintjére mérséklődnek, akkor a felszabaduló forrás eléri a GDP 4,7 százalékát. 

2010 óta a legtöbbet a gazdasági ügyek (az igazgatási kiadások, tagdíjak, segélyek, alapkutatások támogatása, állami beruházások és az EKD keretében nyújtott támogatások) finanszírozása növekedett: 2010-ben a GDP 5,9%-át, míg 2024-ben már a GDP 7,7%-át költöttük erre a területre.

Az államadósság kamataira fordított kiadások a GDP %-ában a visegrádi országokban és az európai uniós átlag, 2010-2024 - Forrás: GKI/Eurostat

A fordulat 2011-ben állt be, azóta tartósan többet költöttünk erre, mint bármelyik másik visegrádi ország. Ezt a bővülést a beruházás vezérelt gazdaságpolitika okozta: a források döntő részét a tőkeintenzív projektek (gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, az ipartelepítést kísérő infrastruktúra-kiépítés, valamint a multinacionális beruházók közvetlen állami támogatásai) szívták fel.

A költségvetési konszolidáció másik lehetősége az adósságszolgálati terhek mérséklésében rejlik. A magyar költségvetést historikusan és nemzetközi összevetésben is magas kamatfizetési kötelezettség terheli. Bár a 2010-es évek elejétől határozott konvergencia mutatkozott a visegrádi partnerek alacsonyabb arányai felé, ez a korrekciós pálya az évtized második felében megtorpant, 2020-tól pedig a GDP-arányos kamatkiadás ismét meredek emelkedő trendbe váltott. Kamatokra hazánk költségvetése költötte a legtöbbet a 27 uniós tagállam közül az utóbbi években: 2024-ben a GDP 5%-a, 2025-ben körülbelül 4% ment el az államadósság után fizetendő terhekre.

Hazánk az elmúlt évtizedben a régiós versenytársakhoz képest kiemelkedően magas forrásokat allokált a kultúra, a sport és a vallás területére: a 2010-es 1,8%-os GDP-arányos szintről 2024-re 2,5%-ra emelkedett a terület súlya, a beruházási csúcsot jelentő 2016–2021 közötti időszakban pedig tartósan meghaladta a GDP 3%-át. Itt az állami építésű sportlétesítmények és a kiemelt beruházások, mint például a hitéleti és egyházi ingatlanfejlesztések, valamint a közmédia és a kulturális szféra kiterjedt támogatása álltak a középpontban. Ez a kiadási tétel szintén jelentős mozgásteret kínál a korábban alulfinanszírozott területek javára, elősegítve a kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb költségvetési szerkezet kialakítását.

Kultúrára, sportra és vallásra fordított állami kiadások GDP %-ban a visegrádi országokban és az európai uniós átlag, 2010-2024. Forrás: GKI/Eurostat

Összességében az új kormányzat előtt álló gazdaságpolitikai feladat egyrészt a fiskális konszolidáció végrehajtása, másrészt a költségvetés funkcionális szerkezetének átalakítása. Ennek sarokpontja lesz a pótköltségvetés bemutatása szeptember folyamán. A költségvetési mozgástér bővítésének egyik kulcsa az európai összevetésben túlfinanszírozott területek forrásbőségének mérséklése.

Amennyiben sikerül az említett funkciók GDP-arányos kiadásait az uniós vagy a V3-as átlag szintjére mérsékelni, úgy a gazdasági ügyek racionalizálásával a GDP mintegy 2%-a, a kamatterhek csökkenésével 1,5%-a, míg a kulturális, sport- és vallási kiadások visszavágásával további 1,2%-a szabadulhat fel. Ez, a GDP 4,7%-át elérő fiskális mozgásteret jelent, ami átcsoportosítható az eddig elhanyagolt humán ágazatok – különösen az egészségügy és a szociális szféra – fejlesztésére.