Olyan szárazság közeleg, amire nem vagyunk felkészülve: brutális átalakulás előtt áll az ország

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a szárazodást nem lehet kizárólag a lehulló csapadék mennyiségével mérni. A melegebb levegő nagyobb párolgási igénnyel jár, ezért ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz maradhat a talajban és a növényzet számára.

A kutatók a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást alkalmazták, amely a hőmérséklet és a vízellátottság együttes változását vizsgálja. A módszer a csapadék mellett a párolgási igényt és a talaj víztároló képességét is figyelembe veszi. A számítások szerint az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt a szárazabb éghajlati kategóriák aránya. 1972 és 1989 között Magyarország területének átlagosan mindössze 5 százaléka tartozott a félszáraz kategóriába. 2008 és 2025 között ez már 15 százalékra emelkedett.

A szárazabb kategóriák együttes aránya közben 56 százalékról 64 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarország területének közel kétharmadán fordulnak elő a korábbinál szárazabb éghajlati viszonyok.

Már most is melegebb klíma jellemző az ország felén

A hőmérséklet változása még látványosabb. Az 1970-es és 1980-as években Magyarország szinte teljes területe a kissé meleg klímaövbe tartozott. Napjainkra az ország területének mintegy fele már a közepesen meleg klímaövbe került. Ez a hőellátottság ma többek között a Pó-síkságon, Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakaszának térségében jellemző.

A változás azért is fontos, mert a magasabb hőmérséklet növeli a növények és a talaj vízigényét. Egy olyan évben tehát, amikor a csapadék mennyisége nem változik érdemben, a mezőgazdaság mégis nagyobb vízhiánnyal szembesülhet.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a szárazabb éghajlati viszonyok nem feltétlenül azonnal jelennek meg egy-egy csapadékszegény évben. A talaj képes bizonyos mennyiségű vizet tárolni, ezért egy korábbi, csapadékos időszak hatása később is érezhető. Erre jó példa 2011 és 2012. 2011 volt a vizsgált időszak egyik legszárazabb éve, a félszáraz területek aránya azonban 2012-ben érte el a legmagasabb értéket. Ennek oka, hogy a talaj még az előző évek vízkészletéből is rendelkezett tartalékokkal.

2040 után még szárazabb lehet Magyarország

A kutatók egy közepes kibocsátási forgatókönyv alapján azt is megvizsgálták, hogyan változhat Magyarország éghajlata a következő évtizedekben. Ebben az esetben a világ 2040 után jelentős kibocsátáscsökkentést hajt végre.

A félszáraz kategóriába tartozó területek aránya a jelenlegi 15 százalékról átlagosan 22 százalékra nőhet. A szárazabb éghajlati kategóriák együttes kiterjedése pedig a 2040 utáni legkedvezőtlenebb húszéves időszakban átlagosan elérheti az ország területének 67 százalékát.

A melegedés is folytatódhat. A közepesen meleg klímaöv jelenlegi, mintegy 49 százalékos aránya előbb 67, később akár 84 százalékra is nőhet. 2060 után egyes években kisebb területeken már a meleg klímaöv is megjelenhet. Ez a kategória ma elsősorban a Rómától délre fekvő mediterrán síkságokon jellemző.

Magyarország klímája egyre inkább Közép-Spanyolországéhoz hasonlíthat

A hő- és vízellátottság együttes vizsgálata alapján Magyarország a következő évtizedekben olyan európai térségek jelenlegi éghajlatához kerülhet közelebb, mint Közép-Spanyolország, Észak-Görögország vagy a Duna-delta térsége.

Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország mediterrán országgá válik. A mediterrán térségekben a csapadék nagy része télen hullik, míg Magyarországon továbbra is május és július között esik a legtöbb csapadék. A klímaváltozás azonban a csapadék éven belüli eloszlását is módosíthatja. A modellek szerint a magyar csapadékviszonyok fokozatosan kiegyenlítettebbé válhatnak, de a mediterrán térségekre jellemző teljes átrendeződés nem várható.

A mezőgazdaság számára ez komoly alkalmazkodást jelenthet

A szárazabb és melegebb éghajlat közvetlenül érinti a magyar mezőgazdaságot. A magasabb hőmérséklet miatt nőhet a növények vízigénye, miközben a talajban rendelkezésre álló víz mennyisége csökkenhet.

A délebbi éghajlati viszonyokhoz olyan növények is alkalmazkodnak, mint az olajbogyó, a füge, a mandula, a citrusfélék vagy a nagyobb hőigényű szőlőfajták. Ezek megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi magyar növénytermesztést egyszerűen át lehetne állítani mediterrán kultúrákra. A termeszthetőséget ugyanis a talaj minősége, a tavaszi fagyok, a szélsőséges időjárási események és a rendelkezésre álló víz is meghatározza.

A kutatás szerint ezért a mezőgazdaságnak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az alkalmazkodásra. Ebbe beletartozhat az öntözés fejlesztése, a víz visszatartása, a szárazságtűrő növényfajták használata és a termelési szerkezet fokozatos átalakítása. A változás nem kizárólag a mezőgazdaságot érinti. A természetes ökoszisztémák, az erdők, a vízkészletek és a települések is nagyobb hő- és vízhiánnyal szembesülhetnek.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy Magyarország szárazodását nem lehet pusztán a csapadék mennyiségével jellemezni. A melegedés miatt ugyanannyi csapadékból is kevesebb víz maradhat a rendszerben. Ez a következő évtizedekben a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az alkalmazkodási beruházások számára is egyre fontosabb kérdéssé válhat.