Figyelmeztet az OECD: újabb sokk érheti Magyarországot, erre kevesen számítottak

Mérsékelt gazdasági növekedést vár Magyarországon az OECD a következő két évben. A szervezet legfrissebb előrejelzése szerint a hazai GDP 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2 százalékkal bővülhet.

Az elemzés szerint a gazdaságot egyszerre terhelik a magas energiaárak, a bizonytalan nemzetközi környezet és a gyenge külső kereslet. Bár a nominális bérek továbbra is dinamikusan emelkednek, és több személyijövedelemadó-csökkentés is életbe lépett, a lakossági fogyasztás növekedése 2026 második felében átmenetileg lassulhat.

Ebben szerepet játszik az energiaár-sokk, valamint az üzemanyagár-stopok várható kivezetése is. Az OECD szerint a háztartások jelenleg még védelmet élveznek a szabályozott villamosenergia- és földgázárak, illetve az üzemanyagokra vonatkozó ársapkák révén, ugyanakkor az üzemanyagár-stopok megszüntetése a jelenlegi szabályok alapján várható.

A szervezet arra számít, hogy az infláció 2026 végére ismét 5 százalék fölé emelkedik, majd 2027 negyedik negyedévére 1,7 százalékra mérséklődik. Az árfolyamatokat elsősorban az energiaárak alakulása befolyásolhatja.

Az OECD ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egy a vártnál erősebb energiaár-sokk esetén a kormány akár meghosszabbíthatja az üzemanyagár-stopokat. Ez rövid távon mérsékelhetné az inflációt és támogathatná a fogyasztást, ugyanakkor jelentős többletterhet jelentene a költségvetés számára.

A beruházások terén kedvezőbb folyamatokra számít a szervezet. Miután a beruházási volumen 2022 és 2025 között összesen 16 százalékkal csökkent, az OECD szerint 2026-tól ismét növekedési pályára állhat a szektor.

Az export teljesítményét rövid távon továbbra is visszafoghatja az euróövezet gyenge gazdasági növekedése, azonban 2027-ben már élénkülés várható. A szervezet szerint az új ipari kapacitások további lendületet adhatnak a kivitelnek, ugyanakkor a jelenleg alacsony feldolgozóipari kapacitáskihasználtság miatt az új üzemek teljes kihasználásához a külső kereslet erősödésére is szükség lesz.

A monetáris politikával kapcsolatban az OECD előrejelzése eltér a piaci várakozásoktól. Míg a legtöbb elemző arra számít, hogy a javuló országkockázati megítélés, az alacsonyabb kötvényhozamok és az erősebb forint lehetővé teszi az MNB számára a kamatcsökkentések megkezdését, a szervezet úgy véli, hogy a jegybank 2026-ban változatlanul hagyhatja az alapkamatot. Az OECD szerint csak 2027-ben nyílhat tér az újabb lazításra.

Indoklásuk szerint Magyarország továbbra is jelentősen függ az energiaimporttól: a kőolajszükséglet több mint 80 százalékát, a földgázfelhasználás több mint 70 százalékát külföldről szerzi be, ami különösen sérülékennyé teszi az országot az energiaellátási sokkokkal szemben.

A költségvetési folyamatok sem alakulnak kedvezően az OECD várakozásai szerint. Amennyiben nem történnek további kiigazító intézkedések, a költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékáról 2026-ban 6,1 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben 5,4 százalékra csökkenhet. A romló egyenleg hátterében a személyijövedelemadó-csökkentések és az egyszeri közszférabeli bérprémiumok állnak, amelyeket csak részben ellensúlyoz a közberuházások visszafogása és az adósságszolgálati költségek mérséklődése.

Az OECD szerint ugyanakkor javíthatná a gazdasági kilátásokat, ha előrelépés történne az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban, és Magyarország ismét hozzáférhetne a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz. Ez erősíthetné a befektetői bizalmat és a beruházási aktivitást is.

A szervezet több reformjavaslatot is megfogalmazott. Ezek között szerepel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása, az energiatámogatási rendszer átalakítása a célzott támogatások irányába, valamint a vállalkozásalapítás és a fizetésképtelenségi eljárások egyszerűsítése. Az OECD szerint a korrupció elleni fellépés erősítése és a versenyt ösztönző üzleti környezet kialakítása szintén hozzájárulhatna a termelékenység javulásához és a hosszabb távú gazdasági növekedéshez.