Így venné fel a versenyt Európa a globális techóriásokkal: elképesztő gigagyárak épülhetnek a szomszédban

A hatalmas adatközpontokat kifejezetten a legújabb generációs, nagy nyelvi modellek betanításához szükséges, csúcstechnológiás chipekkel szerelik fel. Bár a Bizottság eredetileg csak négy-öt ilyen központot tervezett, a magánszektor részéről mutatkozó óriási érdeklődés miatt – 76 konzorcium jelezte előzetes részvételi szándékát – a keretet végül hétre bővítették.

A beruházások finanszírozási modellje értelmében a költségek egyharmadát fedezik közpénzből, a fennmaradó kétharmadot pedig a magánszektornak kell biztosítania. A közfinanszírozási rész fele-fele arányban oszlik meg Brüsszel és a projektet támogató tagállamok között. A konstrukció alapján az EU és a tagállami kormányok 5-5 milliárd euróval, míg a magánbefektetők mintegy 20 milliárd euróval járulnak hozzá a fejlesztésekhez, bár az uniós költségvetésből jelenleg még csak 1 milliárd euró dedikált, a többi a következő többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásaitól függ.

Az állami és uniós hozzájárulásért cserébe a részt vevő tagállamok és az EU arányos részesedést kapnak a létesítmények számítási kapacitásából, amelyet saját kutatóközpontjaik és közfeladatot ellátó AI-projektjeik számára oszthatnak ki. A gigagyárak működtetési költségei már teljes egészében a magánszereplőket terhelik, akiknek a saját kereskedelmi szolgáltatásaik révén kell fenntartaniuk a projektek pénzügyi stabilitását.

Eddig tíz európai ország – köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – jelezte, hogy szívesen adna otthont egy-egy gigagyárnak, a tenderen pedig egyéni és több országot átfogó konzorciumok is indulhatnak. A programban 18 tagállam vesz részt közös közbeszerzési megállapodással, köztük Magyarország is. A pályázatok benyújtási határideje 2026. november 12., a nyertesekről várhatóan 2027 elején születik döntés, az első AI-gigagyárak építése pedig még ugyanabban az évben megkezdődhet. 

A szükséges hardverek biztosítása érdekében a Bizottság szándéknyilatkozatokat írt alá az Nvidia, az AMD és a Qualcomm chipgyártókkal, a pályázóknak pedig a tervek benyújtásakor garantálniuk kell, hogy elkerülik a beszállítóktól való egyoldalú technológiai függőséget. A sikeres pályázatokat követően a gigagyárak fizikai építése 2027 elején kezdődik meg. A számítási központokat a hivatalos ütemterv szerint 2028 közepén adják át a tényleges működésnek.