Várakozások felett nőtt a magyar GDP: ezt mutatják a friss számok

Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján. Mivel az első negyedévben is 1,7 százalékos volt a növekedés üteme, az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyformán 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Közölték, a bruttó hazai termék növekedéséhez továbbra is pozitívan járult hozzá az ipar teljesítménye, míg a mezőgazdaság fékezte. A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 1-én közli második becslése alapján a KSH.

Ötödik negyedéve bővül a gazdaság

A tényadat elmaradt a konszenzustól és minimálisan meghaladta a várakozásunkat - közölte az Erste. A pénzintézet makrogazdasági elemzője, Nagy János azt írta: ez zsinórban az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, közel három év cikk-cakkos stagnálást követően.

A második negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azokat majd szeptember 1-jén teszi közzé a hivatal. Az elemző szerint az előzetes gyorskommentár szokás szerint meglehetősen szűkszavú:

A bruttó hazai termék növekedéséhez továbbra is pozitívan járult hozzá az ipar teljesítménye, míg a mezőgazdaság fékezte azt. A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá.

Az elemző szerint előretekintve rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából, a brutálisnak ígérkező aszályból és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat. Kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága, köszönhetően az idén felfutó európai keresletnek - írta.

Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége. Nagyobb volumenben ez a következő évet érinti, de már az utolsó negyedévben éreztetheti hatását. Egyelőre fenntartjuk az idei évre vonatkozó 1,7%-os előrejelzésünket, felfelé mutató kockázatok mellett - zárta az Erste elemzője.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta: “Negyedéves alapon számítottunk lassulásra, de ennél kisebb mértékben, a prognózisunkban 0,6 százalékos többlet szerepelt. Ugyanakkor éves szinten az 1,7 százalékos tényadat megfelel a várakozásunknak.”

A második negyedévben az ipar és a szolgáltatási szektor húzta felfelé a GDP-t, míg a mezőgazdaság visszafogta a növekedést. A szakember szerint a korábban megjelent havi adatokból látszódott az ipar élénkülése. Ugyanakkor fontos, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy a hozzáadott érték pontosan mennyivel járult hozzá az élénküléshez. A magas reálbérnövekedés alapján várható volt, hogy a lakossági fogyasztás tovább bővült, ez pedig részben a szolgáltatási szektorban csapódott le. Az elmúlt hetek aszályos időjárása pedig előrevetítette, hogy az agrárium negatív eredményt produkálhat éves összevetésben. A szakember azt is elmondta, hogy a csütörtökön a GDP-adattal párhuzamosan megjelent a friss külkereskedelmi adat, amely jelentős exporttöbbletről tanúskodik.

Elképzelhető, hogy ezáltal a második negyedévben a nettó export nem húzta vissza a fejlődést. Amennyiben ez folyamat tartós marad, az pozitív hatással lesz a növekedésre

- tette hozzá a K&H vezető elemzője. Az év hátralévő részében a lakossági fogyasztás továbbra is segíti majd a növekedést.

"Az egyik nagy kérdés, hogy a beruházásoknál lesz-e fordulat, azaz az elmúlt évek visszaesését követően ebben az évben látunk-e majd élénkülést. Ebből a szempontból pozitívum, hogy a vállalatok bizalmi indexe javult. Kockázatot jelent viszont a nemzetközi környezet, így például a német és az eurózóna gazdaságának visszafogott teljesítménye, illetve a sorra jelentkező geopolitikai feszültségek, mint az iráni konfliktus és ezek a energiaárakra, ellátási láncokra gyakorolt költségnövelő hatása" - fogalmazott az elemző.

Németh Dávid a mostani kilátások alapján úgy látja, hogy 2026-ban összességében 1,7 százalékos lehet az éves GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet, ez pedig 2,5 százalékos növekedést jelenthet majd.

A MBH szerint a vállalati szektorban továbbra is erős a kivárás.

A növekedés legfontosabb motorja a szakértők várakozása szerint továbbra is a háztartások fogyasztása marad. Ezt támogatja, hogy a béremelkedés továbbra is erőteljes, miközben az infláció az előző évekhez képest jelentősen mérséklődött, ami javítja a lakosság vásárlóerejét. A növekedési képet ugyanakkor árnyalja az energiaimport drágulása. A közel-keleti geopolitikai feszültségek és a nemzetközi energiakapacitások kiesése magasabb energiaárakat eredményezhet, amelynek hatásai leginkább az év második felében jelenhetnek meg a makrogazdasági adatokban. A magasabb energiaimport-számla fékezheti a gazdasági növekedést, még akkor is, ha ennek egy részét ellensúlyozza az évek óta nem látott erős forintárfolyam. Az erős deviza ugyan mérsékli az importköltségeket és az inflációs nyomást, azonban egyben a háztartások fogyasztását is az olcsóbbá váló külföldi termékek irányába terelheti, ami a GDP szempontjából negatív hatású lehet.

Termelési oldalról a szakértők szerint a szokásos felsorolás (ipar, építőipar, szolgáltatások, mezőgazdaság) mellett mindenképpen szólni kell a rendkívüli szárazságról. Mindez nemcsak a mezőgazdaság kibocsátására van rendkívül negatív hatással: a Duna alacsony vízállása láthatóan már az energiatermelést is visszaveti, és még az sem zárható ki, hogy ipari egységeket kelljen korlátozni, hogy ne alakuljon ki kaotikus áramszüneti helyzet. Ugyanakkor megjegyzik, hogy ez a negatív hatás éppen akkor jelentkezhet, amikor a nyári szabadságolások miatt egyébként is alacsonyabb a termelés, de ettől még kockázatként számolni kell vele. A szakértők szerint sajnos megérkeztek a klímaváltozás valóban súlyos hatásai, amelyek Magyarországot különösen erősen érintik. Ez elkerülhetetlenné tesz bizonyos – akár nagyszabású – vízgazdálkodási beruházásokat a következő években.

Az adatközlés megjelenése előtt a szakértők arról írtak, hogy felfelé mutató kockázatokat érzékelnek az egész évre vonatkozó, 1,6 százalékos növekedési várakozásukhoz képest. Ez a felfelé mutató kockázat azonban a mai adat hatására jelentősen csökkent. Ennek ellenére egyelőre fenntartják az idei évre vonatkozó 1,6 százalékos növekedési előrejelzésüket. Jövőre azonban továbbra is elérhetőnek tartják a 3 százalék körüli bővülést, bár a magas első negyedéves bázis, valamint az idén és az év második felében várható visszafogottabb adatok miatt ehhez jövőre negyedéves alapon a mostaninál erőteljesebb növekedésre lesz szükség. Ezt a felpörgő autóipari kapacitások, a várhatóan növekedésnek induló beruházások, a fogyasztás szolid bővülése – egy remélhetőleg kedvezőbb időjárási helyzet mellett – biztosíthatják.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza az adatokhoz fűzött kommentárjában kifejtette: a friss GDP adat némi csalódást okozott, hiszen a 0,4 százalékos negyedéves növekedés jelentősen elmarad a piaci konszenzustól. Az éves összevetésű növekedési ütem megegyezik az első negyedévben látottal. Ötödik negyedéve bővül a magyar gazdaság, ami azt is jelenti, hogy végre elhagyta a tartós stagnálás időszakát, és visszatért a növekedési pályára.

Nem történt változás az első negyedévhez képest abban, hogy a szolgáltatások mellett a második negyedévben is az ipar volt a másik fő tényező, amely segítette a növekedést.

A féléves teljesítmény fényében az ING Bank az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett immáron 1,9 százalékra módosítja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését arra alapozva, hogy a javuló bizalmi indexek felgyorsítják a fogyasztás bővülését, a vállalatok beruházási kedve élénkül és az állami beruházások is felfutnak.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint is a várakozások alatt alakult a második negyedéves GDP-növekedés. Az ipar növekedési hozzájárulásával kapcsolatban az alacsony bázist, illetve egyes nagyberuházások termőre fordulásának szerepét hangsúlyozta az elemző, miközben a külső kereslet továbbra is inkább gyenge. A mezőgazdaságban a súlyos aszályhelyzet a tavalyi gyengébb bázishoz képest is visszaesést okozott, és jó esély van rá, hogy idén az ágazat a 2022-es mélypontól is elmarad a szárazság miatt. A szolgáltatások növekedésében a jövedelemi helyzet javulása nyomán élénkülő fogyasztás, illetve a lakáspiaci kereslet is szerepet játszhatott.

Mint hozzátette, felhasználási oldalról a vártnál kisebb negyedéves bővülés előrevetíti, hogy a beruházási fordulat továbbra is várat magára, miközben a nettó export változatlanul visszafogja a növekedési dinamikát.

Előretekintve Molnár Dániel úgy látja, hogy a tavalyi második fél év gyengébb negyedéves növekedései miatt arra lehet számítani, hogy az év végéig gyorsulhat a dinamika, miközben az év egészét 2 százalék alatti gazdasági bővülés jellemezheti. A növekedés támasza az év hátralévő részében is a fogyasztás maradhat, a beruházások várhatóan csak az év végétől kezdődően támogathatják az élénkülést, amennyiben javulnak a kilátások, és megkezdődik az uniós források felhasználása.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, hogy a vártnál rosszabb GDP adatnak több tényezője lehetett, egyebek közt az, hogy a júniusi havi adatok nem lettek annyira jók, mint a negyedév első két hónapjában mértek. Számolt azzal is, hogy az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt. Lehetséges, hogy ez a hatás is erősebb volt a vártnál. Inkább fékezte a növekedést a turizmus is, ahol leginkább az iráni háború jelenthetett visszahúzó erőt.

A Gránit Alapkezelő szakértőjének az idei GDP-re vonatkozó várakozását a friss adat kismértékben lefelé húzza, de az továbbra is a 1,5-2,0 százalékos sávban maradhat, de a sáv teteje helyett annak közepéhez lehet közelebb.