Súlyos tőkehiány a magyar jegybanknál: akár évtizedekig is tarthat a kilábalás a gödörből

A 2021 óta tartó veszteséges sorozat 2025-ben is folytatódott. A jegybank mérlegében a legnagyobb hiányt továbbra is a nettó kamateredmény okozta, amely egy év alatt közel 500 milliárd forintos veszteséget jelentett. Bár ez némi javulást mutat a megelőző év 700 milliárdos hiányához képest, a probléma gyökere változatlan maradt. A negatívum fő oka, hogy a magas infláció és az energiaválság miatt korábban megemelt kamatokat a jegybank sokáig nem tudta érdemben csökkenteni. Így az a felemás helyzet alakult ki, hogy miközben az MNB a devizatartalékain viszonylag alacsony hozamot ér el, addig a kereskedelmi bankok jegybanki betétjeire ennél lényegesen magasabb kamatot kénytelen fizetni.

Ezeket a kamatveszteségeket az MNB korábban a devizaárfolyam-nyereséggel tudta részben ellensúlyozni. Amikor az államnak például adósságtörlesztés céljából devizára volt szüksége, a jegybanknál váltotta át a forintot. Mivel a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama sokáig jóval a piaci árfolyam alatt maradt, ezen a jegybank komoly profitot realizált, 2024-ben például még közel 400 milliárd forintot.

2025-re azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozott, mivel a forint erősödésével a bekerülési árfolyam gyakorlatilag utolérte a piaci szintet. Ennek eredményeként az MNB ezen a téren mindössze 56,7 milliárd forintos nyereséget tudott felmutatni, ami 2011 óta a legalacsonyabb érték. Ráadásul, ha a forint tartósan erős marad, a bekerülési árfolyam meghaladhatja a piaci szintet, így 2026-ban a devizaváltás már kifejezetten veszteségessé válhat a jegybank számára. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi műveleteken és a működési költségeken sikerült némileg faragni, de ez a megtakarítás eltörpül a kamateredmény okozta hiány mellett.

A folyamatos veszteségek miatt a jegybank saját tőkéje az év végére megközelítette a mínusz 1400 milliárd forintot. Egy klasszikis piaci vállalatnál ilyen mértékű tőkehiány esetén a tulajdonosoknak azonnali tőkerendezést kellene végrehajtaniuk. A hazai jogszabályok azonban megengedőbbek, hiszen a jegybanktörvény korábbi módosítása lehetővé teszi, hogy az MNB átmenetileg negatív tőkével működjön, elkerülve ezzel, hogy az államnak hirtelen ezermilliárdos tétellel kelljen megterhelnie a költségvetést.

Mivel a törvény nem határozza meg, pontosan meddig tarthat ez az átmeneti időszak, a jegybank lényegében addig működhet így, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza nem pótolja a hiányt. A visszarendeződéshez azonban jelentősen alacsonyabb hazai kamatkörnyezetre lenne szükség, ami a fennálló nemzetközi inflációs és geopolitikai kockázatok miatt a közeljövőben nem reális forgatókönyv. Tekintve, hogy a jelenlegi kilátások alapján sem a kamateredmény, sem a devizaárfolyam-nyereség terén nem várható érdemi javulás, a jegybank saját tőkéje még hosszú évekig, sőt akár évtizedekig is a negatív tartományban ragadhat.