Meglépték! Vége a tízéves tiltásnak: olyan fordulat jön Magyarországon, ami alaposan letörheti az árakat

Bár Magyarország európai viszonylatban is kiváló adottságokkal rendelkezik a szélenergia hasznosítására, a hazai szélerőművek beépített teljesítménye jelenleg mindössze 325 megawattot tesz ki. Ennek oka, hogy a korábbi kormány több mint egy évtizeden át adminisztratív eszközökkel blokkolta a szélerőművek telepítését. Később, az uniós források megszerzése érdekében is csupán egy rendkívül visszafogott, 670 megawattos bővítéssel számoltak az évtized végéig, amivel az ország továbbra is jócskán elmaradt volna a megújuló energiát alkalmazó európai államok átlagától. A Tisza Párt választási programjával összhangban az új kabinet szakított ezzel a gyakorlattal. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a vártnál jóval nagyobb beruházói érdeklődés miatt már az első körben közel 1000 megawattnyi új szélerőmű kaphat hálózati csatlakozási engedélyt.

A 4000 megawattos célszám tökéletesen illeszkedik az energetikai kutatóműhelyek szakmai javaslataihoz. A szélenergia legfőbb hazai előnye, hogy termelése jellemzően azokra az időszakokra – így az éjszakai órákra és a hűvösebb hónapokra – esik, amikor a naperőművek nem termelnek. Ráadásul a modern szélturbinák kapacitáskihasználtsága a 30 százalékot is elérheti, ami jelentősen meghaladja a hazai naperőművekét. Ennek köszönhetően a tervezett szélerőmű-kapacitás megközelítőleg annyi villamos energiát képes előállítani, mint egy kétszer akkora naperőmű-park. Ez a komplementer jelleg kiegyensúlyozottabbá teszi a villamosenergia-rendszert, minimalizálja a hálózatfejlesztési költségeket, és a tanulmányok szerint feleslegessé teheti a korábbi kormány által tervezett új gáztüzelésű erőművek megépítését is.

A nagyszabású szélenergia-fejlesztés versenyképességi előnyei is számottevőek. Az új beruházások nagyrészt magántőkéből és uniós forrásokból valósulhatnak meg, így az államnak nem szükséges költségvetési forrásokat biztosítania a megtermelt áram átvételéhez. A hazai kapacitás növelése radikálisan csökkentheti az éves szinten még mindig közel 20 százalékos villamosenergia-importot, miközben a megújuló energiaforrások térnyerése lefelé nyomja a nagykereskedelmi árakat. Mindez jelentősen mérsékli Magyarország kitettségét a rendkívül változékony nemzetközi fosszilisenergia-piacoknak és a geopolitikai konfliktusoknak, érdemben javítva a nemzetgazdaság függetlenségét.

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások tömeges hálózati integrációja elkerülhetetlenül komoly infrastrukturális fejlesztéseket igényel. Ennek érdekében a Gazdasági és Energetikai Minisztérium a lehívott uniós forrásokból mintegy 1,5 milliárd eurót fordít a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, a hálózati energiatárolási kapacitások bővítésére, valamint az okosmérők telepítésére. Mivel a kapacitásbővítés és a Paks II. beruházás körüli bizonytalanságok miatt a teljes magyar energiastratégiát újra kell gondolni, az új rendszer működési keretei Tótth András energetikai államtitkár tájékoztatása szerint az idei év végéig készülhetnek el.