Kimondta a szakértő: "az ország történetének egyik legtragikusabb éve jön a mezőgazdaságban"

"Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe, a vízügyi ágazat így az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban tudja elvégezni" – közölte a környezetvédelemért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán.

Gajdos László a közösségi oldalán megosztott videójában elmondta, hogy Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt hármas határérték felett van az aszályindex, ezért rendelt el rendkívüli készültséget.

Raskó György kifejtette, hogy bár Gajdos László miniszter intézkedése helyes, jelenleg sajnos nem sok mindent lehet tenni, mivel a kormány teljesen leromlott, elhanyagolt vízügyi infrastruktúrát örökölt. A szakértő hangsúlyozta, hogy a helyzet ráadásul olyan súlyos, hogy már tűzoltásra sincs igazán lehetőség. Az alföldi térségekben, elsősorban a kukoricatermesztésben olyan jelentős károk keletkeztek, amelyeket idén már nem lehet helyrehozni.

A közgazdász úgy véli, Magyarország történetének egyik legtragikusabb gabonatermelési éve várható, hiszen idén valószínűleg legfeljebb 9 millió tonnát takarítanak be a megszokott, 15-16 millió tonnás terméssel szemben. Raskó György hangsúlyozta, hogy rövid távon nincs olyan érdemi megoldás, amely ezt a hatalmas veszteséget akár csak részben is ellensúlyozni tudná, mivel az öntözőhálózat teljesen leromlott állapotban van, víztározók pedig gyakorlatilag nincsenek. Hozzátette, ha az új kormány komolyan belekezd egy vízmegtartási programba, annak érdemi hatása csak néhány év múlva jelentkezhet.

A szakértő szerint a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállású időszak – amikor a Duna, a Tisza és más folyók is vízhiánnyal küzdenek – éppen alkalmas arra, hogy azonnal elkezdődjön a csatornarendszer elengedhetetlen rehabilitációja. Raskó György úgy véli, ezt a munkát most kellene elindítani, hogy évek alatt fokozatosan kiépüljön az a rendszer, amely 10-15 éven belül érdemben megoldhatja Magyarország vízgazdálkodási problémáit.

A közgazdász saját számításai szerint mintegy 300-400 milliárd forintból már érdemi fejlesztéseket lehetne elindítani. Hozzátette, hogy a beruházásokhoz az Európai Unió támogatására is számítani lehet, mivel az EU nemrégiben maga is megállapította, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese. Raskó György szerint a ténylegesen bekövetkező károk valószínűleg a háromszorosát is elérhetik annak, amit Brüsszel eddig becsült.

A problémával a szakértő szerint nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd, hiszen Franciaországban például a Rajna vízszintje is rendkívül alacsony jelenleg.

Arra a kérdésre, hogyan gyűrűzhet be a gyenge termés a fogyasztói árakba, Raskó György megnyugtató választ adott. Elmondása szerint paradox módon az árak csak minimális mértékben emelkednek majd, mivel Magyarország a nyitott uniós piac része. Miközben itthon rendkívül gyenge a hozam, Romániában rekordtermésre, Lengyelországban pedig mintegy 10 millió tonnás kukoricatermésre lehet számítani, emiatt Magyarország valószínűleg nettó kukoricaimportőrré válik.

A szakértő szerint a világpiaci árak a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és az orosz–ukrán fekete-tengeri incidensek ellenére sem fognak jelentősen megugrani, ezért a gyenge hazai termés nem okoz majd számottevő inflációs nyomást.

Hasonlóan kedvezőek a kilátások a búza esetében is, sőt az olajos magvak és a növényi olajok piacán akár rekordközeli termés is várható Európában idén. Raskó György megnyugtatta a fogyasztókat, hogy az elkövetkező fél évben nem kell attól tartani, hogy a gyenge gabonatermés érdemben begyűrűzne a kiskereskedelmi árakba.