Ha teheted, messzire kerüld az ilyen kávézókat: a fertőzések melegágya, ha így szolgálnak ki

Matt Woodburn-Simmons, egy korábbi barista elárulta, hogy a nyári hónapokban nem ritka látvány, hogy a vendégek közvetlenül a közösségi tejkiöntőből isznak, miközben a kávéjukra várnak. Shanina Knighton, a Case Western Reserve University professzora szerint a tej a baktériumok „legjobb barátja”, mivel tele van fehérjével és cukorral. A kiöntők csőrére száradt vékony tejrétegben biofilm alakul ki, ami egy ragacsos mikrobafal, és egy egyszerű öblítéssel nem távolítható el. A helyzetet csak rontja, ha a pultnál a félig üres kancsókat egyszerűen utántöltik anélkül, hogy előtte kimosnák őket, így a maradékban tenyésző kórokozók „friss táplálékot” kapnak.

A méz adagolása sem biztonságosabb: Woodburn-Simmons többször látta, amint a vendégek az ujjukra nyomják a mézet, majd lenyalják azt, sőt, közvetlenül a fúvókáról nyalják le a csöpögő maradékot. A cukortartóknál sem jobb a helyzet; előfordul, hogy a szülők a gyerekeknek adják a cukros zacskókat rágcsálni, akik aztán nyálasan visszateszik azokat a többi közé.

Sok vendég végigsimítja a kezével az egész toronynyi műanyag fedelet, mielőtt kiválasztaná a megfelelőt, így az utánuk jövők már egy szennyezett felülettel érintkeznek. A cikkben megszólaló professzor emlékeztet: míg a legtöbb dolog, amit napközben megérintünk, nem kerül a szánkba, a kávés pohár fedelének pereme közvetlenül az ajkunkkal érintkezik.

Olyan extrém esetek is előfordultak, ahol a vendég a közös keverőkanalat lenyalta, majd visszatette a tartóba.

A szakértők szerint érdemes inkább a baristától kérni, hogy öntsön tejet a kávénkba, így elkerülhetjük a közös kiöntőket. Fontos szabály, hogy ne a pult „csillogását” nézzük, hanem a nedvességet: a tócsákban álló kávémaradék, a rászáradt tej és a ragacsos adagolók sokkal többet elárulnak egy hely higiéniájáról, mint a letörölt pultfelület.

Élelmiszerbiztonsági háttér: amit a HACCP előír

A fent leírt esetek elkerülésére a magyar vendéglátóhelyeknek szigorú HACCP rendszert kell működtetniük, amelynek alapja a megelőzés.

• Hőmérséklet-ellenőrzés: A tejtermékek esetében a hűtési lánc nem szakadhat meg; a hűtve tárolás előírt hőmérséklete 0 és +5 °C között van. A kihelyezett tejeknél a pultban lévő hőmérsékletet rendszeresen mérni és dokumentálni kellene, elkerülve a baktériumok szaporodását.
• Keresztszennyeződés megelőzése: Az élelmiszerbiztonsági előírások tiltják az olyan folyamatokat, ahol a nyersanyagok vagy a vendégek által használt eszközök szennyezhetik a tiszta ételeket. A pultnál használt eszközök (pl. keverőkanalak) tisztántartása és rendszeres cseréje alapkövetelmény.
• Takarítás és fertőtlenítés: A takarítási utasításnak ki kell terjednie a „láthatatlan” vagy gyakran érintett helyekre is, mint a kapcsolók vagy az adagolók fúvókái. A fertőtlenítő mosogatás kötelező minden olyan eszköznél, amely a vendéggel érintkezik.
• Személyi higiénia: A dolgozóknak kötelező a magas fokú személyi higiénia fenntartása, a rendszeres fertőtlenítő kézmosás és az egészségügyi alkalmasság igazolása. Tilos például a szívószálak vagy fedelek puszta kézzel való érintése a kiszolgálás során.
• Allergéntájékoztatás: A vendéglátóhely köteles tájékoztatni a fogyasztót a 14 fő allergén jelenlétéről, ami az önkiszolgáló pultoknál is kritikus (pl. tej, olajos magvak a szórásokban).
• Dokumentáció: Minden hűtési értéket, takarítási folyamatot és dolgozói oktatást naplózni kell, hogy egy hatósági ellenőrzés során bizonyítható legyen a biztonságos működés.

Tehát ha azt látod, hogy a hűtést igénylő tej kint van felejtve a pulton, hogy a tiszta csészék/kanalak közé könnyen keveredhetne mosatlanok, hogy a padlón sok a folt, hogy a kiszolgála puszta kézzel fogja meg az elviteles fedőt, szívószálat, akkor kezdhetsz gyanakodni, hogy nem tartják be az előírásokat. Olyan helyeknél, ahová rendszeresen visszajárunk, érdemes figyelni az ilyen jelekre.