Ezen az árfolyamon kellene bevezetni az eurót Magyarországon: erre készülhetünk 2030 körül

Ha hazánk csatlakozik az euróövezethez, a visszavonhatatlanul rögzített árfolyam miatt a későbbiekben már nem lesz lehetőség árfolyam-kiigazításra. Ilyenkor csak a rendkívül fájdalmas belső leértékelődés marad az egyetlen makrogazdasági eszköz - kezdi elemzését a szakértő.

Éppen ezért kritikus a megfelelő belépési árfolyam megtalálása, amelynél két ellentétes gazdasági érdek feszül egymásnak. Egyfelől az alacsony infláció fenntartása és a forintban megtakarítók érdeke erős devizát diktálna. Másfelől viszont elkerülhetetlen szempont, hogy a bevezetés ne rontsa a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú exportszektor versenyképességét, amihez egy gyengébb árfolyam lenne kedvezőbb.

Az ideális árfolyam meghatározásához érdemes a hasonló fejlettségű, kelet-közép-európai országok fővárosainak átlagos árszínvonalát összevetni a budapesti árakkal. Egy reprezentatív fogyasztói kosár árait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a regionális árszintek átlagosan 360–370 forint körüli euróárfolyam mellett lennének egyensúlyban a hazaival.

Ha ezt a számítást finomítjuk az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokkal, az egyensúlyi árfolyam valamivel feljebb, a 380–390 forintos tartományba tolódik. Ezt indokolja az a közgazdasági összefüggés is, amely szerint a fejlettebb országokban jellemzően magasabb az árszínvonal. E két megközelítés kompromisszumaként a 360 és 380 forint közötti sáv megcélzása tűnik a legésszerűbb lépésnek - folytatja elemzését Zsiday.

A következő években azonban komoly felértékelődési nyomás nehezedhet a forintra. Várhatóan jelentős mennyiségű uniós forrás érkezik az országba, a hazai piac pedig a spekulatív tőkebeáramlás vonzó célpontjává válhat. Emellett a lakosság és a vállalatok által az elmúlt években felhalmozott devizamegtakarítások forintra váltása is erősítheti a hazai fizetőeszközt.

A túlzott és az exportszektort veszélyeztető felértékelődés megakadályozása érdekében a jegybanknak célszerű lenne gyors ütemű kamatcsökkentésbe kezdenie, amennyiben az inflációs folyamatok ezt megengedik. Egy ilyen monetáris lazításnak számos pozitív hozadéka lenne. Az államadósság finanszírozása gyorsan olcsóbbá válna, a piaci hozamok mérséklődésével pedig kivezethetővé válnának a különböző kamatstopok és támogatott hitelkonstrukciók.

Kedvező forgatókönyv esetén, ha sikerül lehívni az uniós forrásokat, és összeáll egy hiteles költségvetési pálya a következő évekre, egy éven belül akár a 4 százalékos jegybanki alapkamat elérése sem tűnik irreálisnak - zárta gondolatait Zsiday Viktor.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.