Kiderült az erős forint és a belengetett euró sötét oldala: magyar cégek tömegeinek érik a hidegzuhany

A forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben is többéves csúcsra ért az elmúlt időszakban. Ezt a nemzetközi piaci hangulat javulása mellett a hazai monetáris szigorítás is támogatja. Emellett a politikai várakozások – köztük a makrogazdasági stabilitás és az euróbevezetés melletti elköteleződés – is erősítik az árfolyamot.

Míg ez a trend kifejezetten kedvez a befektetőknek és az importőröknek, a magyar exportcégek komoly bevételkiesést szenvednek el. Számukra az erősödő forint a hazai fizetőeszközben kifejezett bevételek drasztikus csökkenését jelenti. Eközben itthon magas inflációs nyomással és meredeken növekvő bérköltségekkel kell megküzdeniük.

Az elmúlt másfél évtizedben a hazai vállalatok hozzászokhattak a forint folyamatos leértékelődéséhez, amely mesterségesen javította a jövedelmezőségüket. Ezzel a növekedéstámogató, magasabb inflációt is toleráló gazdaságpolitikai modellel azonban a jegybank már szakított. A jövőben egyértelműen az árstabilitás kerül a fókuszba. Az európai közös valuta bevezetésének terve további garanciát jelent a fegyelmezett költségvetési és monetáris politikára. Mindez azt mutatja, hogy a folyamatos forintgyengülésre építő üzleti stratégiáknak leáldozott.

A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások. A külföldi hátterű multinacionális cégeket védi a globális hálózatuk, a cégcsoporton belüli elszámolás és a nagyrészt devizában felmerülő költségstruktúra.

- áll az elemzésben.

Ezzel szemben a magas hazai hozzáadott értékkel dolgozó magyar kkv-k költségei forintban, bevételeik viszont euróban vagy dollárban keletkeznek. A hagyományos fedezeti ügyletek, például a határidős devizaügyletek, csak a rövid távú árfolyam-ingadozások ellen nyújtanak menedéket. A tartós felértékelődés okozta piacvesztést ezekkel nem lehet megakadályozni.

A helyzetből a kiutat kizárólag a szerkezeti alkalmazkodás és a természetes fedezet kialakítása jelenti. A vállalatoknak érdemes a bevételeik és kiadásaik devizanemét összehangolniuk. Ennek egyik módja, ha a beszállítói szolgáltatásoknál devizás számlázásra térnek át, vagy növelik a beszerzéseik importarányát. Mivel egy ilyen átalakulás hosszú időt vesz igénybe, rövid távon elengedhetetlen a kormányzati beavatkozás. Egy felértékelődő devizakörnyezetben az állam célzott hitelekkel, garanciavállalással és a likviditás biztosításával segítheti a cégek túlélését. Erre addig van szükség, amíg a termelékenységet és versenyképességet javító beruházások be nem érnek.

A régiós tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az átmeneti, fájdalmas időszak sikeresen átvészelhető. Szlovákiában az eurócsatlakozást megelőző években a korona drasztikusan, mintegy 25 százalékkal erősödött.A lengyel zloty pedig az elmúlt időszakban mutatott a forinthoz hasonló felértékelődést.

- ecseteli a cikk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg Magyarország vezetheti be az eurót utolsóként a V4-es országok közül? Itt van feketén-fehéren a lengyelek, csehek álláspontja

Az euró bevezetésének kérdése a visegrádi térségben az elmúlt években új lendületet kapott, részben az inflációs sokkok, részben a geopolitikai bizonytalanságok miatt.

Bár ezek a folyamatok mindkét országban megviselték az exportőröket, a kivitel volumene végül nem esett vissza. Ez a célzott állami támogatásoknak, az exporttámogató infrastruktúra fejlesztésének és a rugalmas vállalati alkalmazkodásnak volt köszönhető.

A magyar exportvállalatok helyzete tehát kihívásokkal teli, de egyáltalán nem kilátástalan. Stabil finanszírozási háttérre, az adminisztratív terhek csökkentésére és a halaszthatatlan versenyképességi reformok végrehajtására van szükség. Ezek birtokában az életképes cégek többsége sikeresen alkalmazkodhat a tartósan erős forint és a várható euróbevezetés által kijelölt új gazdasági környezethez.