Lerántották a leplet az erősödő forintról: egy egész ország hitte rosszul, teljesen más áll a háttérben

Az új jegybanki vezetés és a megváltozott piaci környezet hatására a forint az elmúlt egy évben erősödésnek indult. Mivel ezt megelőzően az árfolyam szinte folyamatosan gyengült, több vállalat és gazdaságpolitikus is aggodalmát fejezte ki a felértékelődés lehetséges negatív hatásai miatt.

Az árfolyamok elemzésekor azonban téves megközelítés a hazai fizetőeszközt csupán egyetlen devizához, például az euróhoz vagy a dollárhoz viszonyítani. A valós gazdasági hatásokat az úgynevezett effektív árfolyam mutatja meg. Ez a mutató a legfontosabb külkereskedelmi partnerek devizáihoz méri a hazai valuta teljesítményét. Emellett elengedhetetlen a régiós összehasonlítás is, hiszen a környező országok gazdasági szerkezete hasonlít a leginkább a magyarhoz - írta a Portfolio.

A 2007 végétől napjainkig tartó időszakot megvizsgálva kiderül, hogy a régióban a magyar forint gyengült a legnagyobb mértékben. A fizetőeszköz még a legutóbbi felértékelődés ellenére is jelentős, mintegy 30 százalékos leértékelődést mutat a főbb kereskedelmi partnerek devizáihoz képest. A környező országok jegybankjai, például a cseh vagy a lengyel központi bank, sokkal aktívabban és sikeresebben használták az árfolyampolitikát az infláció megfékezésére. Ez különösen a 2022-es energiaválság és az orosz-ukrán háború kitörése után volt szembetűnő. Ezzel szemben a magyar monetáris politika a 2010-es évek közepétől túlságosan laza maradt. Ez a megközelítés a régió legmagasabb inflációs rátáját és a forint tartós leértékelődését eredményezte.

A forint gyengeségét gyakran próbálják a versenyképesség javításának szándékával magyarázni. Sokan abban a hitben élnek, hogy a gyengébb deviza automatikusan pörgeti az exportot, a régiós adatok azonban rácáfolnak erre a feltételezésre. Több szomszédos és régiós ország, például Románia, Horvátország vagy a balti államok is jelentős exportbővülést tudtak felmutatni. Mindezt úgy érték el, hogy a saját devizájuk stabil maradt, vagy egyenesen felértékelődött. A cseh, a szlovák és a magyar exportdinamika például rendkívül hasonlóan alakult az elmúlt években, miközben az alkalmazott árfolyampolitikák teljesen eltértek egymástól. Ebből egyértelműen következik, hogy az exportteljesítményt nem az alulértékelt árfolyam fenntartása határozza meg. Egy hiteles monetáris politika mellett a magyar gazdaság is alacsonyabb inflációval és erősebb devizával érhette volna el ugyanezt az eredményt.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a nominális árfolyam gazdaságra gyakorolt hatását a hazai vitákban jelentősen túlbecsülik. Az elmúlt egy év forinterősödése nem egy káros folyamat, hanem a korábbi, makrogazdasági fundamentumokkal nem indokolható laza politika korrekciója. A nemzetgazdaság érdekeit az szolgálja a leginkább, ha a jegybank visszatér alapvető feladatához, és az árstabilitás fenntartására fókuszál. A forint jövőbeli sorsát is ennek a stabilitásnak, a globális inflációs folyamatoknak, valamint a hazai kormányzati gazdaságpolitika irányának kellene meghatároznia, nem pedig az exportra vonatkozó téves árfolyam-illúzióknak.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.