Megjöttek a legújabb adatok: drámai dolog történik a világ legnépesebb államaiban, végérvényesen kettészakad a Föld

A világ népességének jelentős része ma már olyan országokban él, ahol a születésszám nem éri el a népesség fenntartásához szükséges szintet. A Visual Capitalist legfrissebb összeállítása szerint a globális termékenységi ráta évtizedek óta folyamatosan csökken, és a folyamat Európában, valamint Közép és Kelet-Európában különösen látványos. Magyarországon ugyan az elmúlt évek családtámogatási programjai ideiglenesen javították a mutatókat, de a hosszabb távú trend továbbra is kedvezőtlen.

A termékenységi ráta azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket szül. A népesség egyszerű reprodukciójához nagyjából 2,1-es érték szükséges. A világ egyre nagyobb része azonban ez alatt a küszöb alatt marad. A Visual Capitalist szerint jelenleg a világ lakosságának mintegy 71 százaléka él ilyen országokban.

Európa a legalacsonyabb értékeket mutató térségek közé tartozik. A kontinens átlagos termékenységi mutatója hosszú ideje 2,1 alatt marad, több országban pedig már az 1,2 és 1,5 közötti tartományba süllyedt.

Magyarország helyzete különösen érdekes, mert az elmúlt másfél évtizedben jelentős családpolitikai intézkedések indultak. A kormány különböző támogatási rendszerekkel, adókedvezményekkel és otthonteremtési programokkal próbálta ösztönözni a gyermekvállalást. A mutató 2010 környékén még 1,25 közelében mozgott, majd átmenetileg 1,5 fölé emelkedett, de újra csökkenő pályára került. A legutóbbi adatok szerint már ismét 1,4 körüli szintre esett vissza.

A régióban több ország még nehezebb helyzetben van. Lengyelországban az egyik legalacsonyabb európai termékenységi ráta alakult ki, miközben Románia, Csehország és Szlovákia is a reprodukciós szint alatt marad. A kelet-közép-európai országoknál a problémát tovább erősíti a fiatalabb korosztályok külföldi munkavállalása és elvándorlása.

Mi állhat a csökkenés mögött?

A demográfusok szerint a visszaesés mögött több tényező áll. A lakhatási költségek emelkedése, a gyermekvállalás kitolódása, a gazdasági bizonytalanság és a munkapiaci változások egyszerre hatnak a döntésekre. Több kutatás szerint a pénzügyi ösztönzők önmagukban korlátozott eredményt hoznak, ha a fiatalok lakhatási és megélhetési kilátásai nem javulnak érdemben.

A folyamat gazdasági következményei is jelentősek lehetnek. Az alacsony születésszám idővel szűkülő munkaerőpiacot, gyorsuló társadalmi elöregedést és növekvő nyugdíjterheket eredményezhet. Magyarország és a térség országai ezért a következő években egyszerre szembesülhetnek népesedési és gazdasági kihívásokkal.

Mit mutat a 10 legnépesebb ország?

A világ legnépesebb országai között egyre erősebb demográfiai kettősség látszik. Míg egyes államokban a születési ráta már a népesség fenntartásához szükséges szint alá csökkent, addig más országok továbbra is gyors népességnövekedést mutatnak. 

A 10 legnagyobb népességgel rendelkező ország:

• India 1 460 000
• Kína 1 420 000
• Egyesült Államok 347 300
• Indonézia 285 700
• Pakisztán 255 200
• Nigéria 237 500
• Brazília 212 800
• Banglades 175 700
• Oroszország 144 000
• Etiópia 135 500

Kína különösen látványos példája a folyamatnak. A több mint 1,42 milliárdos ország termékenységi mutatója mindössze 1,02, ami a világ egyik legalacsonyabb értéke. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tendencia hosszabb távon jelentős népességcsökkenést és gyors társadalmi elöregedést eredményezhet. A kínai vezetés az elmúlt években több intézkedéssel próbálta ösztönözni a gyermekvállalást, de egyelőre nem látszik fordulat.

India helyzete eltérő. A világ legnépesebb országa már szintén a 2,1-es reprodukciós szint alatt van, 1,94-es termékenységi aránnyal. Ez arra utal, hogy a népességnövekedés üteme fokozatosan lassulhat, még akkor is, ha a hatalmas népességszám miatt a teljes lakosság még hosszú ideig emelkedhet.

Az Egyesült Államokban 1,62-es mutató látható, amely szintén a reprodukciós küszöb alatt marad. Az ország népességének növekedésében emiatt a bevándorlás szerepe egyre fontosabbá válik. Latin-Amerikában Brazília is jelentős változáson ment keresztül. Az országban a teljes termékenységi arány 1,60-ra csökkent. Ez éles különbséget jelent a korábbi évtizedekhez képest, amikor a térség még magas születésszámáról volt ismert.

A másik oldalon több fejlődő ország továbbra is magas termékenységi mutatókkal rendelkezik. Nigériában a ráta 4,30, Etiópiában 3,81, Pakisztánban pedig 3,50. Ezekben az országokban a fiatal korosztályok aránya magas, ami gyors népességnövekedést eredményezhet a következő évtizedekben. Indonézia és Banglades különösen érdekes átmeneti példának számít. Mindkét ország gyakorlatilag a 2,1-es szint körül helyezkedik el. Indonézia 2,10-es, Banglades 2,11-es értéke azt jelzi, hogy népességük a jelenlegi pályán viszonylag stabil maradhat.

Oroszország 1,46-os mutatója szintén komoly demográfiai kihívásra utal. Az ország évek óta népességfogyással és kedvezőtlen korstruktúrával küzd, amit a munkaerőpiaci és a háborús folyamatok is befolyásolhatnak.

Érdemes megemlíteni még Németországot, amely az Európai Unió legnépesebb államaként (84,1 millió fő) 1,46-os termékenységi rátával rendelkezik. Az elöregedés problémáival vesződő 123 milliós Japánban 1,23, míg 51,7 milliós Dél-Koreában ennél is jóval alacsonyabb 0,75. 

A számok alapján egyre inkább két külön világ rajzolódik ki. Az egyikben a fejlettebb vagy gyorsan urbanizálódó országok az alacsony születésszámmal és az elöregedéssel szembesülnek. A másikban továbbra is erős népességnövekedés zajlik. Ez a következő évtizedekben a munkaerőpiacot, a gazdasági erőviszonyokat és a migrációs folyamatokat is alakíthatja.