Hatalmas vagyonon ül Magyarország: simán leköröznénk egy csomó országot, miért nem nyúlunk hozzá?

Az Ember energetikai agytröszt elemzése rávilágít, hogy az uniós szinten gazdaságosan – vagyis a szén- és gázalapú termeléssel versenyképes áron – kiaknázható, 43 gigawattnyi (GW) geotermikus potenciál közel kétharmada Magyarországon összpontosul. A tanulmány szerint a hazai adottságok 28,3 GW villamosenergia-termelő kapacitás kiépítését tennék lehetővé 100 euró/megawattóra költségszint alatt. A nagyságrendet jól szemlélteti, hogy a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó beépített teljesítménye – beleértve a háztartási napelemeket és az ipari létesítményeket is – jelenleg nem éri el a 16 GW-ot.

A technológia legnagyobb előnye a naperőművekkel szemben a kiszámíthatóság. Míg a hazai kapacitások felét kitevő fotovoltaikus rendszerek kihasználtsága az időjárásfüggőség miatt 20 százalék alatt marad, addig a geotermikus erőművek a nukleáris blokkokra jellemző, 80-90 százalékos kapacitáskihasználással képesek zsinóráramot termelni.

Elméleti síkon a teljes hazai potenciál kiaknázása évi 200 terawattóra termelést tenne lehetővé, ami a jelenlegi magyar áramtermelés ötszöröse. Ez a kapacitás a megújulók tisztaságát ötvözné a hagyományos erőművek stabilitásával, miközben érdemben csökkentené az ország földgázimport-függőségét.

A gyakorlati megvalósítás azonban egyelőre gyerekcipőben jár. Magyarországon 2017 óta mindössze a turai kiserőmű termel áramot, amely rendszerszinten alig érzékelhető mennyiséget állít elő. Bár Jászberényben és Tótkomlóson is terveznek hasonló beruházásokat, a vonatkozó stratégia is elismeri a nehézségeket: az áramtermeléshez szükséges, 4000 méternél mélyebb fúrások magas költséggel és jelentős, 60 százalék feletti geológiai kockázattal járnak. Emiatt a megtérüléshez elengedhetetlen az állami szerepvállalás és támogatás.

A piaci szereplők érdeklődése a kockázatok ellenére élénk, a hatósághoz benyújtott kutatási engedélykérelmek zöme kifejezetten áramtermelést céloz, és a szaktárca is stratégiai növekedési lehetőségként tekint a területre.

A hivatalos kormányzati tervek azonban továbbra is főként a hőtermelési célú hasznosítást részesítik előnyben. A célkitűzések szerint 2030-ra a geotermikus energia felhasználása a kétszeresére nőhet, ami 2035-ig akár 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását is eredményezheti a fűtési szektorban.

A villamosenergia-termelés jövőképét illetően azonban a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata rendkívül visszafogott. Bár a dokumentum elismeri a "különösen jó" hazai adottságokat, a geotermikus kapacitások szerepét még 2050-ben is csupán a hazai rendszer 1 százalékára becsüli. A kormányzati elképzelések szerint a következő évtizedek áramellátását elsősorban az atomenergia (Paks I. és II.), a napenergia, a földgáz és az import biztosítja majd. Így a geotermiában rejlő villamosenergia-termelési lehetőségek kiaknázása várhatóan messze elmarad a potenciáltól.