Kitört a pánik a devizapiacon: Amerika már lépett

Az elmúlt napokban a nemzetközi devizapiacokat elsősorban a dollár és a jen jelentős gyengülése határozta meg. A japán fizetőeszköz leértékelődése Takacsi Szanae miniszterelnök megválasztását követően gyorsult fel, mivel a befektetők aggasztónak tartják a tervezett költségvetési expanziót. A helyzet pénteken eszkalálódott: a dollár–jen keresztárfolyam a Japán Nemzeti Bank (Bank of Japan) kamatdöntő ülése után átlépte a 159-es szintet, ami azonnal felkorbácsolta az intervencióval kapcsolatos spekulációkat - közölte a Portfolio.

A piac számára a valódi meglepetést az jelentette, hogy londoni idő szerint pénteken 17 órakor a Federal Reserve felvette a kapcsolatot több New York-i pénzintézettel, és információkat kért tőlük dollár–jen kitettségükről. A piaci elemzők ezt olyan előkészítő lépésnek tekintik, amely jellemzően egy nagyobb volumenű jegybanki beavatkozást szokott megelőzni. Ez a fejlemény azonnal felvetette annak lehetőségét, hogy Washington és Tokió összehangolt akciót készít elő a jen megerősítésére.

Az ING befektetési bank szakértői szerint Washingtonnak két fő oka lehet arra, hogy támogassa a koordinált intervenciót. Egyrészt a gyenge jen eladási nyomás alá helyezi a japán állampapírokat, ami közvetve az amerikai államkötvény-hozamok emelkedéséhez vezet. Másrészt a jen gyengülése részben ellensúlyozza az amerikai vámok japán gazdaságra gyakorolt negatív hatását, és versenyelőnyt biztosít a japán exportőrök számára.

Az amerikai jegybankrendszer pénteken az úgynevezett "rate check" műveletet hajtotta végre a pénzügyminisztérium megbízásából. Ennek keretében pénzintézeteket kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy milyen árfolyamon jegyeznék a dollár–jen devizapárt egy esetleges intervenció esetén. Bár ez önmagában még nem minősül tényleges piaci beavatkozásnak, jóval erősebb jelzésnek számít a szokásos verbális intervencióknál. A lépés arra ösztönzi a bankokat, hogy mérsékeljék azokat a pozícióikat, amelyek a dollár hirtelen erősödése esetén jelentős veszteséget okozhatnának. Piaci források szerint hasonló lépésre Japánban is sor került.

A zöldhasú, vagyis az amerikai dollár, Donald Trump elnök tavalyi hivatalba lépése óta tartó gyengélkedése kedvező környezetet teremtett a forint számára. A dollár az euróval szembeni paritás közeli szintekről 1,18 fölé gyengült. Trump elnök kiszámíthatatlan politikája – különösen Grönland esetleges megvásárlására vonatkozó elképzelései és az európai vezetőkkel folytatott éles konfrontációi – megingatták a befektetők bizalmát a hagyományosan biztonságos menedéknek számító amerikai devizában. A forint a dollárral szemben az ukrajnai konfliktus kitörése óta nem látott szintekre erősödött, és megközelítette a négyéves csúcsot.

Japánban eközben Takacsi Szanae által kezdeményezett előrehozott választások tovább növelték a piaci bizonytalanságot. A miniszterelnök a választási kampányban olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek tovább növelnék a költségvetési hiányt, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a befektetők különösen érzékenyek a fiskális kockázatokra.

A japán pénzügyminiszter pénteki nyilatkozata tovább erősítette az intervencióval kapcsolatos várakozásokat. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedés iránya a nap folyamán megforduljon a devizapiacon.