Európa elsütötte a pénzügyi szuperfegyvert: egyetlen döntés is térdre rogyaszthatja a világ legerősebb gazdaságát

Donald Trump elnök ismételt vámfenyegetései nyomán, amelyekkel nyolc, a grönlandi területszerzési terveit ellenző európai országot vett célba, hétfőn visszatért a piacokra a "Sell America" narratíva. A befektetői reakciók azonnal jelentkeztek: a dollár árfolyama mintegy 1 százalékkal esett, a Wall Street gyengüléssel zárt, míg a tízéves amerikai államkötvények hozama 7 bázisponttal 4,3 százalékra emelkedett, ami augusztus óta a legmagasabb szint. A keddi kereskedésben folytatódott a dolláreszközök eladása, jelezve, hogy a geopolitikai kockázatok közvetlenül beépülnek az Egyesült Államok finanszírozási feltételeibe - írta meg a Portfolio.

George Saravelos, a Deutsche Bank devizastratégája a Les Echos francia lapnak adott interjúban az Egyesült Államok strukturális sebezhetőségére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy

Washington tartósan külföldi forrásokra szorul a költségvetési hiány és az államadósság finanszírozásához.

Számításai szerint európai intézményi szereplők és magánbefektetők összesen mintegy 8 ezermilliárd dollár értékben birtokolnak amerikai részvényeket és kötvényeket, ami a külföldiek kezében lévő amerikai értékpapír-állomány közel kétharmadát teszi ki.

A Bloomberg adatai még konkrétabb képet adnak: kizárólag amerikai államkötvényekből több mint 3600 milliárd dollárnyi található az európai portfóliókban. Ez a külföldiek Treasury-tulajdonának nagyjából 40 százaléka. Saravelos értékelése szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor a nyugati szövetségi rendszer szilárdsága is megkérdőjeleződik, egyre nehezebb racionális érvekkel alátámasztani, hogy az európai szereplők miért finanszíroznák változatlan intenzitással az amerikai hiányt.

Az amerikai szövetségi költségvetés kamatterhei már most is gyorsuló ütemben nőnek. Szakértői becslések szerint pusztán egy 50–75 bázispontos hozamemelkedés a teljes görbén éves szinten több százmilliárd dollárral növelné a büdzsé kamatkiadásait.

Az első kézzelfogható lépést a dán AkademikerPension nyugdíjpénztár tette meg, amely kedden közölte: január végéig értékesíti mintegy 100 millió dollár értékű amerikai államkötvény-portfólióját. Az alap befektetési igazgatója a döntést az amerikai államadósság hosszú távú fenntarthatóságának romlásával és a fokozódó politikai kockázatokkal indokolta. Külön hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház Grönlanddal kapcsolatos területi igényei megingatták a bizalmat. Bár ez az összeg makrogazdasági szempontból elenyésző, a lépés szimbolikus jelentőségű: egy NATO-tagállam intézményi befektetője kifejezetten geopolitikai megfontolásokból döntött amerikai állampapírjai eladása mellett.

Piaci megfigyelők párhuzamot látnak a korábbi kínai magatartással. Egy párizsi vagyonkezelő értelmezése szerint a tavaly, a "Liberation Day" után bejelentett amerikai vámtarifák nyomán bekövetkezett hozamugrás hátterében Peking visszafogott Treasury-vásárlásai, majd eladásai álltak. Számításaik alapján már egy mérsékelt, 50–75 bázispontos hozamnövekedés is jelentős tárgyalási előnyt biztosíthatna, tekintettel arra, hogy az amerikai költségvetés finanszírozási terhei különösen érzékenyen reagálnak a hosszú lejáratú hozamok változására.

Ugyanakkor Európa pozíciója alapvetően eltér Kínáétól. Peking esetében az amerikai államkötvények túlnyomó része a központi bank devizatartalékaiban összpontosul. Európában viszont széttagolt a tulajdonosi szerkezet: jegybankok, nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok és alapkezelők portfólióiban oszlanak meg a papírok. Egy összehangolt eladási kampány politikailag és technikailag is rendkívül bonyolult lenne, ráadásul az árfolyamok zuhanása súlyos veszteségeket okozna az európai tulajdonosoknak, különösen a nyugdíjalapoknak.

A "pénzügyi atomfegyver" bevetéséhez a jelenleginél jóval drasztikusabb amerikai lépésekre volna szükség. Donald Trump kiszámíthatatlansága miatt azonban a piacok nem zárják ki teljesen egy ilyen forgatókönyv esélyét. Már önmagában a kötvényeladások uniós szintű felvetése is elegendő lehet ahhoz, hogy megugorjanak a tízéves amerikai hozamok, ami a jelenlegi, a GDP 3,2 százalékára rúgó adósságszolgálati terhet akár 2026-ra a 4 százalék közelébe emelheti.