Komoly figyelmeztetést küldött a hitelminősítő Magyarországnak: óriási csapdát rejt a hazai lakáspiac

A hitelminősítő előrejelzése alapján a magyar gazdaság a 2025-ös minimális bővülés után 2026-ra és 2027-re 2,3 százalékos növekedést érhet el. Ezt a dinamikát elsősorban a lakossági fogyasztás hajtja. Ezzel párhuzamosan a hitelállomány növekedése is felgyorsulhat az államilag támogatott konstrukcióknak köszönhetően, így a korábbi 5 százalékról kétjegyű tartományba ugorhat a bővülés üteme.

Bár a geopolitikai feszültségek, a közelgő választások és a befagyasztott uniós források bizonytalanságot okoznak, a bankok eszközminősége várhatóan nem romlik érdemben. A nemteljesítő hitelek aránya történelmi mélypont közelében marad. Ezt az erőteljes bérnövekedés, az alacsony munkanélküliség és a háztartások mérsékelt eladósodottsága is támogatja.

A legnagyobb kockázatot jelenleg a lakóingatlanpiac jelenti. A lakásárak 2025-ös kiugró, európai szinten is kiemelkedő emelkedése miatt az ingatlanok nagyjából 20 százalékkal túlértékeltté váltak. Ha a lakáskínálat nem tud lépést tartani a támogatott hitelek által fűtött kereslettel, egy esetleges piaci korrekció csökkentheti a banki fedezetek értékét.

A szektor tőkehelyzete ugyanakkor kifejezetten erős. A belső tőketermelés stabil, a bankok pedig jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Ennek köszönhetően könnyedén teljesítik a Magyar Nemzeti Bank által előírt szigorodó tőkekövetelményeket. A jövedelmezőség a rekordévekhez képest mérséklődni fog a fokozatos kamatcsökkentések miatt, de a mutatók továbbra is kedvezőek maradnak. A pénzintézeteket terhelő különadók és egyéb elvonások a feszített költségvetési helyzet miatt várhatóan legalább 2026-ig fennmaradnak, egy esetleges kormányváltástól függetlenül is.

A bankok likviditási és finanszírozási feltételei biztosítottak. Ezt az alacsony kötelező tartalékráta mellett a növekvő és stabil ügyfélbetét-állomány garantálja. A Moody's elemzése ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a magyar állam esetleges bankmentési képessége gyengül. Egy krízishelyzetben az uniós szabályozás értelmében a veszteségeket elsősorban a részvényeseknek és a hitelezőknek kell viselniük. Közvetlen állami beavatkozásra legfeljebb a két legnagyobb hazai piaci szereplő, az OTP és az MBH Bank esetében mutatkozik reális esély.