Donald Trump egyetlen kijelentése elég volt az interneten, és máris minden borulni látszik az energiapiacon

Az amerikai olajiparban vegyes reakciókat váltott ki Donald Trump elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzése, amelyben arra utalt, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag profitálhat az emelkedő olajárakból az Irán körüli konfliktus következtében. Az iparági szereplők attól tartanak, hogy a megfogalmazás kommunikációs nehézségeket okozhat egy már eleve érzékeny politikai és gazdasági helyzetben.

Trump a Truth Social platformon szerdán azt írta: mivel az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olajtermelője, az ország „sok pénzt keres”, amikor az olaj ára emelkedik. A nyersolaj ára ekkor hordónként 95 dollár körül alakult, ami mintegy 40 százalékos növekedést jelentett ahhoz képest, ahol az árak álltak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai előtt közel két héttel.

A kijelentés rávilágít az olajipar és az elnök közötti bonyolult kapcsolatra. Bár az olajcégek rövid távon valóban profitálhatnak a konfliktus nyomán mintegy 30 dollárral megugró olajárakból, a vállalatvezetők szerint a túlzott árvolatilitás megnehezíti az üzleti tervezést, a magas árak pedig társadalmi ellenérzéseket válthatnak ki.

Mark Jones, a Rice Egyetem Baker Intézetének politológusa szerint az iparág kommunikációs szempontból kifejezetten érzékeny erre a kérdésre. Mint fogalmazott: a vállalatok nem szeretnék azt az üzenetet közvetíteni, hogy a háború és az emberi áldozatok az iparág számára nyereséget jelentenek.

A Trump-bejegyzés több iparági szereplőből is aggodalmat váltott ki. Egy energetikai stratégiai szakértő röviden úgy reagált: „Ó, ne már…”. Egy másik, névtelenséget kérő iparági tisztviselő szerint az ilyen kijelentések erősíthetik azt a közvélekedést, hogy az olajcégek a fogyasztók kárára próbálnak hasznot húzni az árak emelkedéséből, holott az olaj globális és átlátható piacon kerül meghatározásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pánik az európai tőzsdéken: az olajárak bedöntik a részvényeket

Az európai részvénypiacok jelentős eséssel indították a hetet, miután az Irán körüli konfliktus eszkalációja megemelte az olajárakat.

A Michigani Egyetem professzora, Mark Mizruchi szerint Trump kijelentése akaratlanul is egy széles körben elterjedt feltételezést erősít meg: sokan úgy gondolják, hogy geopolitikai válságok idején az olajvállalatok jelentős extraprofitra tesznek szert. Szerinte az elnök valószínűleg nem számolt azzal, hogy még az iparágon belül sem fogadják örömmel ezt a megfogalmazást.

A Fehér Ház ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi árnövekedés átmeneti lehet. A kormányzat szerint az Irán elleni katonai művelet lezárása után az iráni olaj ismét megjelenhet a világpiacon, ami csökkentheti az árakat. A szóvivő szerint hosszabb távon az amerikai családok profitálhatnak az alacsonyabb energiaárakból.

Rövid távon azonban a konfliktus több kockázatot is jelent az iparág számára. Azok a vállalatok, amelyek kizárólag az Egyesült Államokban termelnek, közvetlenül profitálhatnak az áremelkedésből, a nagy nemzetközi cégek viszont akár a Perzsa-öbölben működő létesítményeik ideiglenes leállítására is kényszerülhetnek. Emellett az ellátási bizonytalanság arra ösztönözheti Európa és Délkelet-Ázsia egyes országait, hogy gyorsítsák a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést.

Az Amerikai Kőolajintézet szóvivője szerint az iparág jelenleg elsősorban a biztonságos működés fenntartására és a piaci stabilitásra összpontosít. Hangsúlyozta: a piaci ingadozás senkinek sem kedvez, még a termelőknek sem, akik hosszú távú beruházási döntéseikhez kiszámítható környezetet igényelnek.

Trump és az olajipar viszonya már korábban is hullámzó volt. Bár az elnök több intézkedése kedvezett az iparágnak, más lépések – például egyes vámintézkedések – hátrányosan érintették a vállalatokat. Emellett az iparági vezetők gyakran kényelmetlennek tartják, amikor az energiapolitika közvetlenül a pártpolitikai viták részévé válik.

Az elnök kijelentése gyorsan politikai vitát váltott ki. Demokrata politikusok és környezetvédő szervezetek szerint a bejegyzés azt mutatja, hogy a kormányzat az energiacégek érdekeit a fogyasztók elé helyezi. A kritikusok úgy vélik, a geopolitikai feszültségek nyomán emelkedő energiaárak elsősorban a háztartások számára jelentenek többletterhet.

Az olajárak emelkedése gazdasági hatásokkal is járhat. A benzin ára az Egyesült Államokban a harcok kezdete óta gallononként mintegy 60 centtel nőtt, és számos vállalat már bejelentette, hogy energiafelárat vezet be a magasabb üzemanyagköltségek miatt. Elemzők szerint a szállítmányozási, vegyipari és légi közlekedési cégek után más ágazatok is követhetik ezt a gyakorlatot, amíg az olaj ára jelentősen nem csökken a jelenlegi, többéves csúcsokhoz képest.

Címlapfotó: Steve Helber, MTI/MTVA