Lerázta magáról a szenvedő magyar gazdaságot a forint: fél százalék lett a repülőrajtból, mi lesz itt 2026-ban?

Bár az idén a magyar kormány repülőrajtra számított az idén több alkalommal is változtatni kellett a gazdasági előrejlezéseken.

A repülőrajt elmaradt, de jövőre már talán meglepetéseket is okozhat a magyar gazdaság. Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője a lapunknak arról beszélt, hogy az elemzők már jóval pesszimistábbak a jövőt illetően, de éppen ezért lehetséges, hogy 2026 meglepetéseket okozhat.

Ez már a repülőrajt?

Bár Orbán Viktor repülőrajtot hirdetett, és 3 százalék feletti gazdasági növekedést vetített előre kezdetben, 2025-ben a magyar gazdaság csak mérsékelt ütemben tért magához: a szakértők szerint jó, ha 0,5 százalék feletti növekedést produkál a gazdaság, a harmadik negyedévben 0,6 százalék volt a bővülés. Orbán ennek kapcsán májusban azt mondta: amíg az európai gazdaság nem lendül fel, nekünk is nehezebb dolgunk lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutálisan lerontotta Magyarország kilátásait az IMF: csúnyán földbe állt a gazdaság 2025-ben, jövőre sem várható repülőrajt

Az IMF jelentősen rontotta Magyarország gazdasági kilátásait: az idei évre mindössze 0,6%-os, 2026-ra pedig 2,1%-os GDP-növekedést prognosztizál.

Brutál erőben a forint

A magyar fizetőeszköz az év eleje óta majdnem 6 százalékkal erősödött az euróval és közel 17 százalékkal a dollárral szemben. Az év kezdete azonban korántsem volt biztató. 2024 második felében a forint jelentősen gyengült, az euró árfolyama 385 körüli szintről 415-ig emelkedett, felidézve a 2022-es devizapiaci összeomlás emlékét. A kilátások sem tűntek kedvezőnek: Donald Trump újbóli hivatalba lépése bizonytalanságot és vámháborús fenyegetést hozott, miközben hazai fronton Varga Mihály pénzügyminiszter készült átvenni Matolcsy György helyét az MNB élén, ami további kockázatokat vetített előre.

A várakozásokkal ellentétben azonban ezek a kockázatok nem realizálódtak. A vámháború néhány átmeneti piaci kilengéstől eltekintve elmaradt, Trump pedig szinte minden érintett országgal számára kedvező megállapodást kötött. Az MNB egészen decemberig kitartott a változatlan alapkamat mellett, eloszlatva a politikai nyomásra történő kamatcsökkentéssel kapcsolatos aggodalmakat.

A rendkívüli teljesítmény mögött elsősorban a kamatkülönbözetre építő carry trade ügyletek álltak. Ennek lényege, hogy a befektetők alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt, majd azt magasabb kamatkörnyezetben, jellemzően állampapírokban helyezik el, profitálva a kamatkülönbözetből. A sikeres carry trade stratégiához három tényező szükséges: alacsony hitelkamat, magasabb állampapírhozam és stabil vagy erősödő devizaárfolyam. 2025-ben mindhárom feltétel teljesült a forint esetében. A nemzetközi környezet viszonylag nyugodt maradt, Trump költségvetési élénkítése a dollár gyengülését eredményezte, amit tovább erősített a Fed kamatcsökkentési ciklusa.

Miközben a Magyar Nemzeti Bank tartotta az alapkamatot, a régió más jegybankjai kamatot csökkentettek - a lengyelek 175, a csehek 50 bázisponttal -, ami tovább javította a forint relatív pozícióját. Bár léteznek a forintnál magasabb kamatozású devizák is, mint például az argentin peso vagy a török líra, ezek esetében jóval nagyobb a kockázat. A forint esetében 2025-ben a magas kamat mellett a deviza erősödése is segítette a befektetőket, így dollárban számolva akár 25%-os hozamot is el lehetett érni magyar állampapírokkal, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít.

Árrésstop

2025 márciusában életbe lépett az árrésstop, amely a kiskereskedők által alkalmazható árrést maximálisan 10 százalékban korlátozza több alapvető élelmiszer-terméknél. A kormány ezt az intézkedést történelmi inflációs nyomás és élelmiszerdrágulás elleni lépésként jelentette be, ami akkoriban a boltok bevételére és az árak alakulására egyaránt hatással volt. A bevezetéskor a kormány 30 élelmiszer-termékkategóriát jelölt ki, amelyeknél az árrés nem haladhatja meg a meghatározott korlátot. A cél az volt, hogy látványosan mérsékelje a bolti árakat és lassítsa az inflációt az alapvető fogyasztási cikkeknél.

A 2025-ös év második felében a kormány meghosszabbította az árrésstopot 2026. február 28-ig, hogy további hónapokon keresztül fenntartsa az árkorlátokat a háztartások tehercsökkentése érdekében. Ezzel együtt új termékköröket is bevontak a szabályozás alá 2025 december 1-től, beleértve például friss húsokat, sajtokat, zöldségeket és gyümölcsöket.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül fogadta, hogy a kormány egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, és új termékekre is kiterjesztette azt. A szervezet szerint az intézkedést nem folytatni, hanem kivezetni kellett volna, mivel ennek minden feltétele adott. Az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, szeptemberben pedig az árak nem emelkedtek az előző hónaphoz képest.

Nyugdíjak

A parlament 2025 decemberében egyhangúan elfogadta a 14. havi nyugdíj bevezetését célzó törvényt. Ennek értelmében 2026 februárjától nemcsak a megszokott havi nyugdíj és a 13. havi juttatás érkezik majd, hanem a 14. havi nyugdíj első részlete is, amely az első évben a havi nyugdíj negyedének megfelelő összeg lesz. 

A 2026-ra tervezett rendszerben a 14. havi juttatás lépcsőzetesen épül be:

• 2026-ban a havi nyugdíj 25 százalékával egyezik meg,
• 2027-ben 50 százalék,
• 2028-ban 75 százalék,
• 2030-ra pedig eléri a teljes havi összegét.

A Pénzcentrum kalkulátora részletezi, hogy várhatóan mikor és mekkora összeg érkezhet a nyugdíjasoknak, és hogyan alakul a 13. és 14. havi juttatás együttesen.

Otthon Start

2025 szeptemberében elindult a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel, amely állami támogatással segíti a lakásvásárlást vagy építést. A konstrukciót nem csak első lakást vásárlók vehetik igénybe, hanem sok más vevőcsoport is, ami jelentős keresleti mozgást eredményezett.

A program hatására a hazai lakáspiac árai és tranzakciói gyorsan reagáltak. Egyrészt élénkült az adás-vételi kedv az év második felében, másrészt átalakultak az árviszonyok, különösen a panelek és az új építésű lakások között.

Az Otthon Start indulását követően az ingatlanpiaci kereslet robbanásszerűen nőtt. Több ezer új hitelszerződés született, és az ingatlanok iránti érdeklődés messze felülmúlta a korábbi időszakok szintjét. Szakértők szerint a program részben sikeresen bevonzotta azokat, akik eddig kiszorultak a hitelpiacról a magas kamatok miatt, így a fiatal vásárlók, különösen a 20-40 éves korosztály egyre nagyobb arányban jelentek meg a tranzakciókban.

Több piaci szereplő jelezte, hogy az Otthon Start árnövelő hatással volt a lakáspiacon, különösen a használt lakások szegmensében. A kedvezményes hitelnek köszönhetően a vevők pénzügyi mozgástere nőtt, ami intenzív versenyt gerjesztett, és gyors áremelkedéshez vezetett, különösen a budapesti kerületekben.