Magyarország sorsa megpecsételődött? Minden EU-s forrást elbukhat hazánk

Tamara Ćapeta főtanácsnok csütörtökön közzétett jogi véleménye szerint az Európai Bizottság jogellenesen járt el, amikor 2023 decemberében megszüntette a Magyarországnak szánt kohéziós források blokkolását. Az indítványt az Európai Parlament által kezdeményezett per keretében terjesztette a luxembourgi bíróság elé.

A főtanácsnok álláspontja szerint a brüsszeli testület megsértette az uniós szabályokat azzal, hogy még a magyar igazságügyi reformok tényleges végrehajtása előtt engedélyezte a pénzek folyósítását. Az eredetileg zárolt összeg a 2021–2027-es költségvetési időszakból származik, és azokat a forrásokat foglalja magában, amelyeket más jogállamisági eljárások nem érintenek. A feloldás révén akkor mintegy 10,2 milliárd euró vált elérhetővé Budapest számára.

Ćapeta érvelése szerint a probléma gyökere az, hogy a Bizottság nem várta meg a korábban megkövetelt reformintézkedések teljes körű végrehajtását. "Az Európai Bizottság helytelenül alkalmazta a Magyarországgal szemben korábban meghatározott követelményeket" – fogalmazott a főtanácsnok. Hozzátette: ha egy tagállam számára pontos feltételeket állapítanak meg, azok maradéktalan teljesítéséig tilos engedélyezni a kifizetéseket.

Az eljárás középpontjában az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek állnak, amelyek az EU Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását írják elő az uniós támogatások lehívásához. A Bizottság 2022-ben ugyan jóváhagyta tíz magyar operatív program kereteit, ám finanszírozásukat azonnal befagyasztotta, mert Budapest nem teljesítette maradéktalanul a Charta előírásait, különösen a bírói függetlenségre vonatkozó követelményeket.

A főtanácsnok több ponton is kifogásolta a Bizottság eljárását. Megállapítása szerint a testület elmulasztotta alaposan megvizsgálni, hogy a magyar jogszabályi változtatások valóban hatályba léptek-e, és alkalmazzák-e azokat a gyakorlatban. Hiányosságokat tárt fel a Kúria függetlenségének értékelésében, az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztási folyamatában, valamint az előzetes döntéshozatali eljárások akadálymentesítésének vizsgálatában is.

További súlyos kritikaként rótta fel a Bizottságnak az indokolási kötelezettség megsértését. A főtanácsnok szerint a testület nem tisztázta, miért térhetett el a 2022-ben megállapított szigorú feltételektől, és miért enyhített azokon anélkül, hogy döntését átlátható módon megindokolta volna. Ez a mulasztás azért is különösen problémás, mert közösségi források felhasználásáról van szó, amely nemcsak az érintett tagállamot, hanem valamennyi uniós polgárt érinti.

Az Európai Parlament 2024 márciusában fordult a luxembourgi bírósághoz, és három fő érvet sorakoztatott fel: a Bizottság megsértette az alkalmazandó jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, valamint visszaélt hatáskörével. Ćapeta az első két kifogást megalapozottnak találta, a harmadik vádat azonban elutasításra javasolta.

A főtanácsnoki vélemény jogilag nem kötelező érvényű, de az Európai Unió Bírósága gyakorlatában az esetek jelentős részében követi a főtanácsnok ajánlásait. A bírói testület most kezdi meg a tanácskozást, a végleges döntés később születik meg. Ha a bíróság elfogadja az indítványt, az alapvetően átrajzolhatja a magyar kormány mozgásterét az uniós források megszerzésében, és precedenst teremthet a jogállamisági feltételrendszer jövőbeli alkalmazására is.