Megrögzött gyűjtőt kérdeztünk a veterán motorok hazai piacáról: ezek a modellek most a legértékesebbek

Az első, ami szembetűnik, ha az ember betér egy veteránmotor-gyűjtő garázsába, az a csend. A porban megsárgult plakátokon egykor ünnepelt járművek arcképei köszönnek vissza: Pannóniák, Csepelek, Danubiák, és persze Simsonok. Járművek, amelyeket egykor a hétköznapokon használtak munkába járáshoz, bevásárláshoz, falusi utakra, manapság pedig már leginkább gyűjteményi darabként, muzeális értékként élnek tovább. De vajon meddig?

A veteránmotor-piac mai állapotáról kérdeztük Sipos Lászlót, aki korábban már nyilatkozott a nekünk egy hasonló témában, akkor a legendás Csepel-kerékpárok gyűjtői piacát jártuk körbe. Most szintén gyűjtőként, restaurátorként, régimotor-rajongóként kértük arra, hogy adjon pontos képet erről a szűk, de szenvedélyes közegről. Kérdésünkre elmondta: míg húsz-harminc éve szinte bárki hozzájuthatott egy kismotorhoz, ma már kevés a megmaradt példány - és ami megmaradt, annak az ára „földi halandó számára” sokszor elérhetetlen.

Mint elmondta: a KGST-korszak lezárása után a kelet-európai motorok gyártása megszűnt, és hosszú ideig nem is nagyon látszott, hogy ezekből mekkora kincs lesz.

A 2000-es évek elejéig fillérekért hozzá lehetett jutni ezekhez a motorokhoz. 2003–2005-ig még senki nem gondolta, hogy egyszer vagyonokat fognak érni

– idézte fel Sipos László.

A változás nagyjából 2015 körül következett be. Addigra annyira megcsappant a fellelhető darabszám, hogy az árak hirtelen korbácsolódtak fel. A legnagyobb drágulást a ritkább magyar modellek, főleg a Pannóniák, és a német Simsonok produkálták. Bár a veteránpiacon általában a restaurált modellek is értékesek, Sipos szerint a legértékesebbek mindig az eredeti, érintetlen állapotú darabok maradnak.

Simson: legendás típusok, ritkaságok

A Simson-világban több típus emelkedik ki gyűjtői szempontból. Sipos saját gyűjteményére hivatkozva meséli:

Az 1954-es Simson 250, amelyet teljes egészében eredeti alkatrészekből állítottak helyre, újracsiszolva a krómokat, újrafestve a vázat, kicserélve a csavarokat és foncsorozva a lámpaburát, a külföldi gyűjtői piacokon 12–15 ezer euró körüli értéket képvisel.

Ez a példa jól szemlélteti, hogy a korai, ritkább évjáratok mennyire fel tudják tolni az árat, ha valóban érintetlen, vagy gondosan restaurált állapotban vannak. A gyűjtő elmondta: az SR1 (1955) és az SR2 (1957-től) különösen ritka sorozatok. Az SR1-ből nagyon kevés készült, ezért különösen értékes; itthon egy SR1 esélyes ára ma már a 2–2,5 millió forint körül mozog.

A szélesebb tömeget képviselő S51-ek, köztük az Electronic és az Enduro kiviteli formák iránt élénk a kereslet. Sipos szerint „az 51-es Simsonok, amik a 70–80-as években a gyerekek járgányai voltak, nagyon keresettek”, és a legszebb, érintetlen darabokért itthon 1,5–2 millió forintot is elkérnek.

De ha külföldön, teljesen újszerű, soha nem használt példányról van szó, az ár elérheti a 20–25 ezer eurót is.
A különbség gyakran az exportált és a belföldi modellek között is megmutatkozik: az exportra készült típusok, amelyek minőségük, felszereltségük miatt kelendőbbek a nyugati piacokon, általában többet érnek.

Ugyanakkor Sipos tapasztalata szerint a német gyűjtők (akik az említett járgányok külföldi vevőkörét alkotják), nem mindig a „muzeális” gyári állapotot keresik: számukra a használhatóság és a műszaki megfelelés (műszaki vizsga, világítások működése) többet számít, mint a szigorúan eredeti színek vagy patinák.

A „szántó-Simson” és egyéb kuriózumok

Talán a legsokkolóbb anekdota, amelyet Sipos elmesélt, az, hogy egyes helyeken a Simsonok annyira erősnek és megbízhatónak bizonyultak, hogy mezőgazdasági munkára is használták őket:

Nem volt ritka, amikor átalakították ilyen kis mezőgazdasági, háztáji gépnek őket, sőt, azt is hallottam, hogy valaki szántott vele. Tehát ekét vontattak vele, merthogy annyira jó erőben volt ez a motor.

– mesélte a gyűjtő.

Ez a történet jól érzékelteti, hogy a Simson nem csupán szállítóeszköz volt: a falu-, háztáji gazdálkodás eszközeként is bevetették, ha más nem volt kéznél. Az ilyen feldolgozott, „használati” modell persze a gyűjtők szemében elveszti eredeti értékét, de egyben olyan kulturális bizonyítékká is válik, amely megmutatja a motorok helyi, kreatív felhasználását.

Restaurálás és az alkatrész-piac

A veteránmotor-gyűjtésben gyakran a részletek határozzák meg az értéket. Nem csupán egy váz és egy motorblokk számít: a gyári szerszámkészlet, a kézi pumpa, az eredeti izzó-készlet, a visszapillantó tükör, az üléstakaró fólia, mind-mind fontosak. 

Üléstakaró fólia volt a Simsonoknál, az is egy ilyen nagyon kurrens cikk. Ránézésre értéktelen, szerintem egy 10-15 grammos szürke színű nylonról beszélünk, ami kissé elasztikus hatást kell, de mégis kincseket érnek.

– magyarázta Sipos László.

Az alkatrészpiac ennek megfelelően virágzik: a gyűjtők hajlandóak magas árat fizetni egy gyári tükörért vagy eredeti gumiért, hiszen ezek pótlása sokszor nagyon nehéz, különösen ritka típusoknál. Egyes darabok annyira ritkák, hogy önálló tételként mozognak a piacon, és nem ritkán alkatrész-keresések, cserebere központok és tematikus börzék épülnek köréjük.

A vevőkör demográfiája és a jövőbeni kockázatok

Sipos határozott véleménye szerint a piacot ma egy szűk korosztály tartja fenn: a 50–58 évesek, akik fiatalkori élményeikhez kötik a motorokat. Ők azok, akik nosztalgiából, emlékek őrzéseként fizetnek milliókat egy Simsonért. A fiatalabb generációk, vagyis a huszon-, harminc évesek viszont jellemzően nem érdeklődnek; Sipos szerint talán 10 százalék körül van a fiatalok aránya, akik tényleg belecsöppennek ebbe a szenvedélybe. Ennek következménye világos: ha a mai „nosztalgia-generáció” eltűnik, a kereslet is összeomolhat, és vele együtt az értékük is.

„Látom a végét. Ha mi, az ötvenes korosztály kihalunk, ezek a motorok értéktelenek lesznek.” — fogalmazott nem túl bizakodóan.

Hozzátette: a realitás az, hogy bizonyos típusok, különösen a háború előtti, hadsereg által is használt modellek, mint a Zündapp vagy BMW katonai gépek, továbbra is stabil, értékálló befektetésnek számíthatnak, de a kétütemű, segédmotor-kategória jövője egyelőre bizonytalan.

A címlapkép forrása: Fortepan / Faragó György

Boldogság 2025

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!