Ez a szörnyű rögvalóság: titkolni próbálják, pedig ennyien éheznek valójában Magyarországon

Az európai háztartások jelentős része ma olyan alapvető szükségletek biztosításával küzd, amelyek korábban természetesnek számítottak: a megfelelő fűtés és a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés ma már milliók számára nem magától értetődő. A CHART by Pénzcentrum friss epizódja részletesen feltárja, hogy milyen mértékben érinti a kontinens lakosságát az elszegényedés egy új formája, és mely országokban alakultak ki a legsúlyosabb területi különbségek. A probléma összetett: a rezsiköltségek tartós emelkedése, a lakásállomány heterogén minősége, valamint a reáljövedelmek visszaesése egyszerre ássa alá a háztartások anyagi stabilitását.

A fűtési nehézségek különösen markáns képet rajzolnak az európai egyenlőtlenségekről. Míg az EU-s átlag szerint a lakosság 9,2 százaléka nem tudja kellően felfűteni otthonát, addig egyes térségekben – például Görögország középső régiójában – minden ötödik ember rendszeresen fázik télen. Ezzel szemben Lengyelország bizonyos térségeiben szinte ismeretlen ez a probléma, ami jól mutatja a lakhatási feltételek, az energiaárak és a támogatási rendszerek közötti különbségeket. Magyarország az európai átlagnál kedvezőtlenebb helyzetben van: a lakosság 12-14 százaléka küzd fűtési gondokkal, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember számára jelent súlyos anyagi terhet a komfortos otthoni hőmérséklet fenntartása.

A magyar helyzetet tovább súlyosbítja az épületállomány elöregedése és energiahatékonysági hiányosságai: a rossz szigetelés, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen fűtési rendszerek miatt sok háztartás extrém módon kitett a rezsiárak változásainak. A Pénzcentrum elemzése erre külön is rámutat, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), illetve az Eurostat korábbi adatai is megerősítik, hogy a lakhatási energiahatékonyság az egyik legkritikusabb szociális-gazdasági kihívás Kelet-Közép-Európában. A fűtési szegénység nem csupán pénzügyi, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz: a tartósan alacsony hőmérséklet növeli a légúti betegségek, a krónikus állapotok súlyosbodásának és a téli halálozásnak a kockázatát.

A nélkülözés nem korlátozódik a fűtésre: egyre több európai háztartás számára válik elérhetetlenné a rendszeres, minőségi fehérjefogyasztás is. A CHART by Pénzcentrum adatai szerint minden tizenkettedik uniós polgár nem engedhet meg magának kétnaponta húsból, halból vagy más fehérjedús alternatívából álló étkezést. A jelenség Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában a legdrámaibb, de Magyarország bizonyos térségei – köztük az Alföld és Észak-Magyarország – szintén az uniós átlag felett vannak érintettségben. A trendet a nemzetközi szakirodalom is alátámasztja: a WHO és az OECD elemzései szerint az egészséges élelmiszerek árának gyorsabb ütemű növekedése különösen a jövedelmi alsó deciliseknél okoz strukturális nélkülözést. A helyzet kezelése ezért komplex, lakhatási, szociális és élelmiszer-biztonsági intézkedések összehangolt megvalósítását igényli.

Szomorú adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.

Boldogság 2025

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!