Hoppá! Itt vannak a friss infók a magyar-amerikai megállapodásról: csak eddig tart a mentesség?

Az amerikai külügyminiszter a G7-országok kanadai Hamiltonban tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón részletezte a Trump-kormány Magyarországnak nyújtott szankciós mentességét. Rubio kifejtette, hogy az elnöki döntés két különböző részből áll.

"Az elnök döntése több részből áll. Az atomerőmű esetében, amely már építés alatt áll, és amelyet orosz vállalat tervezett és épített, engedélyezzük a befejezést, mert azt akarjuk, hogy Magyarország energiában önálló legyen" – fogalmazott a külügyminiszter.

"Az olaj- és gázvezetékek esetében azonban egyéves hosszabbításról van szó, mivel gazdaságilag sokkoló lenne, ha azonnal le kellene válniuk. Ez az orosz export nagyon kis részét érinti, viszont a magyar import döntő hányadát, így a hozzáférés elvesztése komoly instabilitást okozna Magyarországon" – jelentette ki Rubio.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Orbán a sokat vitatott pénzügyi védőpajzsról: mentőcsomag vagy ravasz pénzügyi manőver?

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott az ATV Mérleg című műsorában, ahol Rónai Egon kérdezte.

A külügyminiszteri nyilatkozat ellentmond a magyar kormány korábbi közlésének, miszerint Donald Trump elnök korlátlan időtartamra mentesítette Magyarországot az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól. A bejelentést követően több nemzetközi hírügynökség – köztük a Reuters, a CNN és a BBC – is egyéves mentességről számolt be.

A látszólagos ellentmondás hátterében az állhat, hogy az érdemi mentességet nem a politikai bejelentés, hanem az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatal (OFAC) által kiállított engedély rögzíti majd. Az amerikai gyakorlat szerint ezeket az engedélyeket évente felülvizsgálják, így formálisan mindig csak egyéves érvényességgel bírnak.

Rubio kijelentése alapján azonban egyértelmű, hogy az Egyesült Államok – legalábbis egyelőre – csak ideiglenes, egyéves felmentést hajlandó adni az orosz olaj és gáz vásárlására vonatkozó szankciók alól. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Washington célja nem Magyarország szankcionálása, hanem az ország stabilitásának megőrzése az átmeneti időszakban.

A sajtótájékoztatón Rubio az Oroszországgal kapcsolatos egyéb kérdésekre is válaszolt. Elmondta, hogy az Egyesült Államok már alig talál új területet, amit szankcionálni lehetne, mivel a fő orosz olajvállalatokat és stratégiai ágazatokat már korábban érintették a büntetőintézkedések.

Az árnyékflottaként ismert, rejtett orosz olajszállítási hálózatról szólva kijelentette, hogy "ez elsősorban végrehajtási, nem politikai kérdés, és szerinte Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia az ilyen ügyletek feltárásában, mivel ezek nagyrészt az európai vizeken zajlanak."

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási dobásra készül a MOL: mi lesz így az amerikai szankciókkal, azért ez durva manőver lesz

Közel lehet a megoldás a szerb olajcég, a NIS körül kialakult hónapok óta tartó bizonytalanságra.

Az orosz befagyasztott vagyonok felhasználásával kapcsolatban Rubio megjegyezte, hogy a témát az amerikai pénzügyminisztérium kezeli, és Washington tisztában van az európai vitákkal. Hozzátette, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonok felhasználásának "vannak nem szándékolt következményei", így az amerikai kormány hivatalos álláspontja e kérdésben még formálódik.

A kelet-európai orosz katonai provokációkról szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyértelműen ellenzi az ilyen akciókat, és megingathatatlan elkötelezettséget vállal NATO-partnerei védelméért.