Jövőre már kint leszünk a gödörből? Itt a friss előrejelzés: végre tényleg erőre kaphat a magyar gazdaság

A legfrissebb elemzési adatok szerint az export élénkülése és a beruházások újraindulása akár 2,3 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet 2026-ban. Az ársapkák és a forint viszonylag erős árfolyama inkább mérséklik, mint fokozzák az inflációt: idén 4,7, jövőre pedig 4,1 százalékos szint a várakozás. Bár a forint jelenleg kissé felülértékelt, a hazai és nemzetközi kamatkörnyezet közötti különbség segíti az árfolyam stabilizálását. Az euró árfolyama 2025 végére 405, 2026 végére pedig 410 forint körül alakulhat.

A magyar gazdaság számára kedvező külső környezetet jelenthet az Európai Unió és az Egyesült Államok között várható vámmegállapodás, valamint a német gazdaság kilábalása. A csökkenő bizonytalanság, illetve a magyar exporttermékek iránti kereslet bővülése egyaránt támogathatja a beruházások fordulatát. Ennek eredményeként 2026-ban a GDP akár 2,3 százalékkal is emelkedhet.

Rövid távon ugyanakkor a gazdaság teljesítménye továbbra is gyenge: 2025-ben az Erste elemzői a korábban várt 2 százalék helyett legfeljebb 0,5 százalékos növekedést valószínűsítenek. Jelenleg a belföldi fogyasztás jelenti a fő támaszt, miközben az export és a beruházások még fékezik a bővülést.

Az Erste elemzői szerint az ársapkák és a forint erős árfolyama hozzájárult ahhoz, hogy az év első felében mérséklődjön az infláció, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váljanak. Ugyanakkor a globális élelmiszer- és nyersanyagárak drágulása, valamint a hazai gazdálkodók által elszenvedett fagykárok és az aszály hatásai jelentős mértékben felfelé hajtják a mezőgazdasági termelői árakat.

Nagy János elemző szerint a pénzromlás üteme idén az év elején prognosztizált 5,5%-kal szemben 4,7% lehet. Jövőre pedig az áremelkedés üteme 4,1%-ra lassulhat, ugyanakkor bizonytalanságot okozhat az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció várhatóan csak 2027 tájékán térhet vissza a jegybanki sávba. 

Nyeste Orsolya szerint a magas szinten beragadt inflációs várakozások aggasztják a jegybankot, legkorábban talán decemberben lehet kamatvágás, de lehet, hogy a jövő év elején fog ez bekövetkezni. Akad azonban olyan elemző is, aki szerint a választásokig akár az is megeshet, hogy nem lesz változás a monetáris politikában. Az államadósság alakulása GDP százalékában az idén megint növekedhet (74,4%) a tavalyi évi 73,5%-ról. De az elemzők azt várják, hogy a jövő évben ez ismét csökkenni fog. Várhatóan ez a csökkenés nem lesz túl intenzív. 

Az elmúlt időszakban kialakult, 400 forint alatti euróárfolyam alapján a magyar fizetőeszköz jelenleg némileg felülértékeltnek tekinthető. A forintot azonban a kereskedelmi feszültségek várható enyhülése, a folyó fizetési mérleg többlete, valamint a hazai és nemzetközi kamatok közötti növekvő különbség egyaránt erősíti, így a korábban vártnál stabilabb pályán mozoghat. Középtávon ugyanakkor az inflációs különbözet miatt továbbra is inkább fokozatos leértékelődésre lehet számítani az euróval szemben. Ennek megfelelően az euró árfolyama 2025 végére 405, 2026 végére pedig 410 forint körül alakulhat.